Tysk | Ungarsk |
---|---|
stumpfsinnig [stumpfsinniger; am stumpfsinnigsten] Adjektiv [ˈʃtʊmp͡fˌzɪnɪç] | eltompult◼◻◻melléknév |
tiefsinnig [tiefsinniger; am tiefsinnigsten] Adjektiv [ˈtiːfˌzɪnɪç] | mélyértelmű◼◼◼melléknév mély(reható)melléknév |
trübsinnig [trübsinniger; am trübsinnigsten] Adjektiv [ˈtʁyːpˌzɪnɪç] | borongós◼◼◼melléknév mélabús◼◼◻melléknév búskomormelléknév |
unsinnig [unsinniger; am unsinnigsten] Adjektiv [ˈʊnˌzɪnɪç] | értelmetlen◼◼◼melléknév esztelen◼◼◻melléknév ostoba◼◼◻melléknév |
wahnsinnig [wahnsinniger; am wahnsinnigsten] Adjektiv [ˈvaːnˌzɪnɪç] | őrült◼◼◼melléknévŐrülten odavan. = Er ist wahnsinnig ehrgeizig. szörnyű◼◼◻melléknév őrületes◼◼◻melléknév tébolyult◼◻◻melléknév |
widersinnig [widersinniger; am widersinnigsten] Adjektiv [ˈviːdɐˌzɪnɪç] | értelmetlen◼◼◼melléknév képtelen◼◼◻melléknév fonákmelléknév |
blödsinnig Adjektiv umgangssprachlich | ostoba◼◼◼melléknév esztelenmelléknév |
die Blödsinnigkeit [der Blödsinnigkeit; die Blödsinnigkeiten] Substantiv | állati hülyeségkifejezés butaságfőnév ostobaságfőnév |
die Doppelsinnigkeit Substantiv | kétértelműség◼◼◼főnév félreérthetőségfőnév kettős értelemkifejezés |
die Eigensinnigkeit Substantiv | önfejűség◼◼◼főnév makacsság◼◼◻főnév dacosságfőnév makacsfőnév nyakas emberkifejezés önfejűfőnév |
eine schlechthinnige Unmöglichkeit | |
die Feinsinnigkeit [der Feinsinnigkeit; die Feinsinnigkeiten] Substantiv | érzékenységfőnév finom érzékűségkifejezés finomságfőnév tapintatosságfőnév |
freisinnig Adjektiv | szabadelvű◼◼◼melléknév |
frohsinnig | |
frohsinnig Adjektiv | derűsmelléknév |
gegensinnig [ˈɡeːɡn̩ˌzɪnɪç] | |
geradsinnig |