hu betyr ungarsk
| Tysk | Ungarsk |
|---|---|
| der Hubmagnet Substantiv | húzómágnesfőnév |
| der die Hübner [des Hübners, der Hübners; die Hübners] Substantiv [ˈhyːbnɐ] | egésztelkes gazdakifejezés |
| die Hubplattform Substantiv | emelőpadfőnév |
| der Hubraum [des Hubraum(e)s; die Hubräume] Substantiv [ˈhuːpˌʁaʊ̯m] | lökettérfogat◼◼◼főnév |
| hübsch [hübscher; am hübschesten] Adjektiv [hʏpʃ] | szép◼◼◼melléknév szép (mennyiség/összeg)◼◼◼melléknév csinos◼◼◼melléknévŐ okos és csinos. = Sie ist klug und hübsch. csinos (mennyiség/összeg)◼◼◼melléknévŐ okos és csinos. = Sie ist klug und hübsch. jó◼◼◻melléknév szép kis◼◼◻kifejezés meglehetős (mennyiség/összeg)◼◻◻melléknév rendes◼◻◻melléknév takaros◼◻◻melléknév |
| die Hübschheit [der Hübschheit; die Hübschheiten] Substantiv | csinosságfőnév finomkodásfőnév |
| der Hubschrauber [des Hubschraubers; die Hubschrauber] Substantiv [ˈhuːpˌʃʁaʊ̯bɐ] | helikopter◼◼◼főnévTudok helikoptert vezetni. = Ich kann einen Hubschrauber fliegen. |
| der Hubschrauberlandeplatz [des Hubschrauberlandeplatzes; die Hubschrauberlandeplätze] Substantiv [ˈhuːpʃʁaʊ̯bɐˌlandəplat͡s] | helikopter-leszállóhely◼◼◼főnév helikopter repülőtér◼◻◻kifejezés |
| die Hubschwingung Substantiv | gép himbálódzásakifejezés |
| der Hubstapler [des Hubstaplers; die Hubstapler] Substantiv [ˈhuːpˌʃtaːplɐ] | emelő targoncakifejezés |
| das Hubvolumen [des Hubvolumens; die Hubvolumen|Hubvolumina] Substantiv | lökettérfogat◼◼◼főnév |
| der Huchen [des Huchens; die Huchen] (auch: Donaulachs, Rotfisch, Donauzalm) Substantiv [ˈhuːxn̩] | dunai galóca (Hucho hucho)◼◼◼állatnév |
| die Hucke [der Hucke; die Hucken] Substantiv [ˈhʊkə] | háton hordott teherkifejezés |
| hucken [huckte; hat gehuckt] Verb | gubbasztige vkinek a hátára tesz vmitkifejezés |
| huckepack [ˈhʊkəˌpak] | |
| der Huckepack Substantiv | hátra pakoltkifejezés |
| der Huckepackverkehr [des Huckepackverkehr(e)s; die Huckepackverkehre] Substantiv | hátra pakolt közlekedéskifejezés |
| der Huckepackwagen Substantiv | egymásra rakott kocsikkifejezés |
| aufhucken [huckte auf; hat aufgehuckt] Verb | hátára veszkifejezés nyakába veszkifejezés |
| die Hude [der Hude; die Huden] Substantiv | csordafőnév gulyafőnév legelőfőnév |
| der Hudel [des Hudel(e)s; die Hudeln] Substantiv [ˈhuːdl̩] | gézengúzfőnév kacatfőnév korhelyfőnév limlomfőnév lump fráterkifejezés rongy(darab)főnév |
