Tysk-Ungarsk ordbok »
hütte betyr ungarsk
| Tysk | Ungarsk |
|---|---|
| ausschütten [schüttete aus; hat ausgeschüttet] Verb [ˈaʊ̯sˌʃʏtn̩] | (meg)ellikige kilöttyintige |
| die Bambushütte [der Bambushütte; die Bambushütten] Substantiv | bambuszkunyhófőnév |
| die Bauhütte [der Bauhütte; die Bauhütten] Substantiv [ˈbaʊ̯ˌhʏtə] | kővágóműhelyfőnév építőműhelyfőnév |
| die Berghütte [der Berghütte; die Berghütten] Substantiv | hegyi kunyhó◼◼◼kifejezés |
| beschütten [beschüttete; hat beschüttet] Verb [bəˈʃʏtn̩] | leönt◼◼◼ige elárasztige meghintige megöntözige teleszórige |
| die Blockhütte [der Blockhütte; die Blockhütten] Substantiv [ˈblɔkˌhʏtə] | rönkfakunyhófőnév |
| die Dombauhütte [der Dombauhütte; die Dombauhütten] Substantiv [ˈdoːmbaʊ̯ˌhʏtə] | dómépítő műhelykifejezés |
| einschütten [schüttete ein; hat eingeschüttet] Verb | beledöntige beletöltige |
| die Eisenhütte [der Eisenhütte; die Eisenhütten] Substantiv | vasmű◼◼◼főnév |
| Eisenhüttenindustrie | |
| das Eisenhüttenwesen [des Eisenhüttenwesens; —] Substantiv | vaskohászat◼◼◼főnév |
| die Glashütte [der Glashütte; die Glashütten] Substantiv [ˈɡlaːsˌhʏtə] | üveggyár◼◼◼főnév |
| die Holzhütten Substantiv [ˈhɔlt͡sˌhʏtn̩] | fakunyhókfőnév |
| die Holzhütte [der Holzhütte; die Holzhütten] Substantiv [ˈhɔlt͡sˌhʏtə] | fakunyhó◼◼◼főnév |
| die Hundehütte [der Hundehütte; die Hundehütten] Substantiv [ˈhʊndəˌhʏtə] | kutyaól◼◼◼főnév |
| die Jagdhütte [der Jagdhütte; die Jagdhütten] Substantiv [ˈjaːktˌhʏtə] | vadászkunyhó◼◼◼főnév |
| Korn in den Sack schütten | |
| das Laubhüttenfest [des Laubhüttenfest(e)s; die Laubhüttenfeste] Substantiv [ˈlaʊ̯phʏtn̩ˌfɛst] | sátoros ünnep◼◼◼kifejezés |
| die Lehmhütte [der Lehmhütte; die Lehmhütten] Substantiv [ˈleːmˌhʏtə] | sárkunyhó◼◼◼főnév agyagkunyhófőnév |
| die Nissenhütte [der Nissenhütte; die Nissenhütten] Substantiv [ˈnɪsn̩ˌhʏtə] | félig kör alakú hullámbádogkunyhókifejezés |
| die Schmelzhütte [der Schmelzhütte; die Schmelzhütten] Substantiv | vasolvasztó kunyhókifejezés |
| die Schutzhütte [der Schutzhütte; die Schutzhütten] Substantiv [ˈʃʊt͡sˌhʏtə] | menedékház◼◼◼főnév |
| schütten [schüttete; hat geschüttet] Verb [ˈʃʏtn̩] | önt◼◼◼igeElőször forralj vizet, aztán öntsd bele a levesport. = Zunächst bringe Wasser zum Kochen, dann schütte Suppenpulver hinein! fizet◼◼◻ige tölt◼◼◻ige hoz◼◼◻ige terem◼◻◻ige feltölt◼◻◻ige csurgatige hullatige kölykezikige kölyköt vetkifejezés |
