Tysk | Ungarsk |
---|---|
das Gebrüll [des Gebrüll(e)s; —] (Verwandte Form: Gebrülle) Substantiv [ɡəˈbʁʏl] | kiabálás◼◼◼főnév bőgés◼◼◻főnév |
das Gebrüll [des Gebrüll(e)s; —] Substantiv [ɡəˈbʁʏl] | ordít(oz)ásfőnév |
das Gebrülle [des Gebrülles; —] (Verwandte Form: Gebrüll) Substantiv [ɡəˈbʁʏlə] | bőgésfőnév kiabálásfőnév |
das Gebrülle [des Gebrülles; —] (Verwandte Form: Gebrülle) Substantiv [ɡəˈbʁʏlə] | ordít(oz)ásfőnév |
brüllen [brüllte; hat gebrüllt] Verb [ˈbʁʏlən] | ordít◼◼◼ige bömböl◼◼◻ige bőg◼◻◻ige |
anbrüllen [brüllte an; hat angebrüllt] Verb [ˈanˌbʁʏlən] | ráordít◼◼◼ige |
aufbrüllen [brüllte auf; hat aufgebrüllt] Verb | felordítige |
niederbrüllen [brüllte nieder; hat niedergebrüllt] Verb [ˈniːdɐˌbʁʏlən] | ordítással legyőzikifejezés |
das Wutgebrüll Substantiv | dühös ordításkifejezés |
zubrüllen [brüllte zu; hat zugebrüllt] Verb [ˈt͡suːˌbʁʏlən] | odakiáltige odaüvöltige |