sinn w języku węgierskim
| Niemiecki | Węgierski |
|---|---|
| Sinnes Adjektiv [ˈzɪnəs] | érzékelésimelléknév érzékűmelléknév |
| die Sinnesänderung [der Sinnesänderung; die Sinnesänderungen] Substantiv | gondolkodási irányváltozáskifejezés véleményváltozásfőnév |
| die Sinnesart [der Sinnesart; die Sinnesarten] Substantiv | gondolkodásmód◼◼◼főnév |
| der Sinneseindruck [des Sinneseindruck(e)s; die Sinneseindrücke] Substantiv [ˈzɪnəsˌʔaɪ̯ndʁʊk] | érzéki benyomás◼◼◼kifejezés érzéki hatáskifejezés |
| der Sinnesnerv Substantiv | érzőideg◼◼◼főnév |
| das Sinnesorgan [des Sinnesorgan(e)s; die Sinnesorgane] Substantiv [ˈzɪnəsʔɔʁˌɡaːn] | érzékszerv◼◼◼főnév |
| der Sinnesreiz [des Sinnesreizes; die Sinnesreize] Substantiv | érzéki inger◼◼◼kifejezés érzékekre ható ingerkifejezés érzékszervrefőnév érzetet kiváltó ingerkifejezés |
| die Sinnesschärfe Substantiv | érzékszerv◼◼◼főnév érzékek éles felfogóképességekifejezés |
| die Sinnestäuschung [der Sinnestäuschung; die Sinnestäuschungen] Substantiv | érzékcsalódás◼◼◼főnév érzéki csalódás◼◼◻kifejezés |
| die Sinnesverwirrung Substantiv | érzékzavarfőnév |
| die Sinneswahrnehmung [der Sinneswahrnehmung; die Sinneswahrnehmungen] Substantiv [ˈzɪnəsˌvaːɐ̯neːmʊŋ] | érzékelés◼◼◼főnév észlelés◼◼◼főnév appercepciófőnév |
| die Sinneszelle [der Sinneszelle; die Sinneszellen] Substantiv | érzékelő cellakifejezés érzékelő szerv legkisebb egységekifejezés |
| sinnfällig [sinnfälliger; am sinnfälligsten] Adjektiv [ˈzɪnˌfɛlɪç] | egyszerűmelléknév kézenfekvőmelléknév |
| die Sinnfälligkeit [der Sinnfälligkeit; die Sinnfälligkeiten] Substantiv [ˈzɪnˌfɛlɪçkaɪ̯t] | érzékelhetőségfőnév kézzelfoghatóságfőnév |
| sinnfrei [sinnfreier; am sinnfreisten] Adjektiv [ˈzɪnˌfʁaɪ̯] | értelmetlen◼◼◼melléknévMég ha mondataid valójában értelmetlenek voltak is, legalább olyan szerencséd van, hogy képes vagy szép mondatokat alkotni. = Selbst wenn deine Sätze tatsächlich sinnfrei waren, hast du zumindest das Glück, schöne Sätze bilden zu können. |
| die Sinngebung [der Sinngebung; die Sinngebungen] Substantiv [ˈzɪnˌɡeːbʊŋ] | értelmezés◼◼◼főnév felfogásfőnév |
| das Sinngedicht [des Sinngedicht(e)s; die Sinngedichte] Substantiv [ˈzɪnɡəˌdɪçt] | epigrammafőnév |
| sinngemäß [sinngemäßer; am sinngemäßesten] Adjektiv [ˈzɪnɡəˌmɛːs] | értelem szerinti◼◼◼kifejezés az értelemnek megfelelőkifejezés |
| sinngemäße Übersetzung | |
| sinngetreu Adjektiv | hűségesmelléknév pontosmelléknév |
| sinngleich | |
| die Sinnhaftigkeit [der Sinnhaftigkeit; —] Substantiv [ˈzɪnhaftɪçkaɪ̯t] | értelmesség◼◼◼főnév értelmet adáskifejezés |
| sinnieren [sinnierte; hat sinniert] Verb [zɪˈniːʁən] | tűnődik◼◼◼ige |
