Niemiecki | Węgierski |
---|---|
der Scheitel [des Scheitels; die Scheitel] Substantiv [ˈʃaɪ̯tl̩] | csúcs [~ot, ~a, ~ok]◼◼◼főnév haj [~at, ~a, ~ak]◼◼◼főnév fejtető◼◼◼főnév korona [~át, ~ája, ~ák]◼◼◻főnév csúcspont◼◼◻főnév zenit [~et, ~je]◼◻◻főnév (haj)választékfőnév boltozat csúcsakifejezés metszéspont (görbén)főnév orom [ormot, orma, ormok]főnév tetőpontfőnév töltéskoronafőnév |
das Scheitelbein [des Scheitelbein(e)s; die Scheitelbeine] Substantiv | falcsont◼◼◼főnév |
die Scheitelhöhe Substantiv | teljes magasság◼◼◼kifejezés csúcsmagasságfőnév tetőmagasságfőnév záradékmagasságfőnév ívmagasságfőnév |
der Scheitelkreis Substantiv | függőleges áramkörkifejezés |
das Scheitelkäppchen (Käppchen katholischer Geistlicher) Substantiv | pileólus (kis selyemsapka/katolikus egyházi viselet / színe: papi hierarchia foka szerint)főnév |
scheiteln [scheitelte; hat gescheitelt] Verb | |
der Scheitelpunkt [des Scheitelpunkt(e)s; die Scheitelpunkte] Substantiv [ˈʃaɪ̯tl̩ˌpʊŋkt] | csúcspont◼◼◼főnév tetőpont◼◻◻főnév zenit [~et, ~je]◼◻◻főnév legmagasabb pont◼◻◻kifejezés tetőzési pontkifejezés záradékpontfőnév |
scheitelrecht Adjektiv | függőlegesmelléknév |
der Scheitelwert [des Scheitelwert(e)s; die Scheitelwerte] Substantiv | amplitúdó [~t, ~ja, ~k]főnév csúcsértékfőnév maximum [~ot, ~a, ~ok]főnév |
der Scheitelwinkel [des Scheitelwinkels; die Scheitelwinkel] Substantiv [ˈʃaɪ̯tl̩ˌvɪŋkl̩] | függőlegesen szembeálló szögkifejezés |
scheitelwinklig | |
gescheitelt Adjektiv | elválasztott (haj)◼◼◼melléknév |
der Haarscheitel [des Haarscheitels; die Haarscheitel ] Substantiv | (haj)választékfőnév |
der Mittelscheitel [des Mittelscheitels; die Mittelscheitel] Substantiv [ˈmɪtl̩ˌʃaɪ̯tl̩] | |
der Olivscheitel-Borstenvogel (oder Braunkopf-Lackvogel) Substantiv | keleti sörtésmadár (Dasyornis brachypterus)állatnév |
der Poposcheitel Substantiv [poˈpoːˌʃaɪ̯tl̩] | |
der Seitenscheitel [des Seitenscheitels; die Seitenscheitel] Substantiv [ˈzaɪ̯tn̩ˌʃaɪ̯tl̩] | oldalválaszték◼◼◼főnév |