słownik Niemiecko-Węgierski »
ehre w języku węgierskim
| Niemiecki | Węgierski |
|---|---|
| das Ehrenzeichen [des Ehrenzeichens; die Ehrenzeichen] Substantiv | kitüntetés◼◼◼főnév |
| ehrerbietig [ehrerbietiger; am ehrerbietigsten] Adjektiv [ˈeːɐ̯ʔɛɐ̯ˌbiːtɪç] | tiszteletteljes◼◼◼melléknév tisztelettudó◼◼◻melléknév mély hódolattalkifejezés tisztes (távolság)melléknév |
| die Ehrerbietigkeit [der Ehrerbietigkeit; —] Substantiv | hódolatfőnév tisztelettudásfőnév tisztelettudó magatartáskifejezés |
| die Ehrerbietung [der Ehrerbietung; die Ehrerbietungen] Substantiv [ˈeːɐ̯ʔɛɐ̯ˌbiːtʊŋ] | hódolat◼◼◼főnév főhajtás◼◻◻főnév hódolásfőnév meghajtásfőnév |
| abkehren [kehrte ab; hat abgekehrt] Verb | elfordít◼◼◼ige lesöpörige |
| abkehren, sich [kehrte sich ab; hat sich abgekehrt] Verb | elfordulige |
| abmehren [mehrte ab; hat abgemehrt] Verb | leszavazige szótöbbséggel elvetkifejezés |
| die Abstammungslehre [der Abstammungslehre] Substantiv [ˈapʃtamʊŋsˌleːʁə] | (le)származástanfőnév törzsfejlődéstanfőnév |
| abwehren [wehrte ab; hat abgewehrt] Verb [ˈapˌveːʁən] | elhárít (támadást)◼◼◼ige kivéd◼◼◼ige ellenáll◼◼◻ige visszautasít◼◼◻ige |
| abwehrend Adjektiv [ˈapˌveːʁənt] | elhárító◼◼◼melléknév ellenállómelléknév kivédőmelléknév |
| abzehren [zehrte ab; hat abgezehrt] Verb | elsorvasztige legyengítige |
| abzehren, sich [zehrte sich ab; hat sich abgezehrt] Verb | elsorvadige |
| abzehrend Adjektiv | lefogyasztómelléknév legyengítőmelléknév lerontómelléknév lesoványítómelléknév |
| die Alterungslehre Substantiv | öregedés tanakifejezés |
| begehrenswert [begehrenswerter; am begehrenswertesten] Adjektiv [bəˈɡeːʁənsˌveːɐ̯t] | kívánatos◼◼◼melléknév |
| belehrend [belehrender; am belehrendsten] Adjektiv [bəˈleːʁənt] | tanító◼◼◼melléknév oktató◼◻◻melléknév |
| an etw zehren Phrase | rágódik (valamin)kifejezés |
| der Analverkehr [des Analverkehr(e)s] Substantiv [aˈnaːlfɛɐ̯keːɐ̯] | anális szex◼◼◼kifejezés anális nemi közösüléskifejezés |
