buckel w języku węgierskim
| Niemiecki | Węgierski |
|---|---|
| der Buckel [des Buckels; die Buckel] Substantiv [ˈbʊkl̩] umgangssprachlich | púp◼◼◼főnévMondta ugyan, hogy vannak apróbb hibái, de neki egy akkora púpja volt, mint egy tevének. = Obgleich sie sagte, sie habe kleinere Fehler, hatte sie doch einen riesigen Buckel, wie ein Kamel ihn hat. hát◼◼◼főnév domborulatfőnév domborúságfőnév halomfőnév |
| die Buckelfliegen Substantiv | púposlégyfélék (Phoridae)főnév |
| die Buckelkraxe [der Buckelkraxe; die Buckelkraxen] Substantiv bayrisch, österreichisch umgangssprachlich | puttony◼◼◼főnév hátikosárfőnév |
| buckeln [buckelte; hat gebuckelt] Verb [ˈbʊkl̩n] | hajlong◼◼◼ige megalázkodikige |
| die Buckelpiste [der Buckelpiste; die Buckelpisten] Substantiv [ˈbʊkl̩ˌpɪstə] | hepehupás sípályakifejezés |
| aufbuckeln [buckelte auf; hat aufgebuckelt] (jm etw) Verb umgangssprachlich | nyakába varr (vkinek vmit)kifejezés ráfog (vkire vmit)ige rámér (vkire vmit)ige rárak (vkire v. vkinek a hátára vmit)ige rásóz (vkire vmit)ige |
| der Buckelwal [des Buckelwal(e)s; die Buckelwale] Substantiv [ˈbʊkl̩ˌvaːl] | hosszúszárnyú bálna (púpos bálna) (Megaptera novaeangliae)◼◼◼állatnév |
| bucklig, buckelig Adjektiv umgangssprachlich | egyenetlenmelléknév göröngyösmelléknév kidudorodómelléknév púposmelléknév rögösmelléknév |
| katzbuckeln [katzbuckelte; hat gekatzbuckelt] Verb [ˈkat͡sˌbʊkl̩n] | hajbókol◼◼◼ige csúszó-mászó módon viselkedikkifejezés |
| die Katzbuckelei [der Katzbuckelei; die Katzbuckeleien] Substantiv [kat͡sbʊkəˈlaɪ̯] abwertend | alázatoskodásfőnév hajbókolásfőnév |
| der Katzenbuckel [des Katzenbuckels; die Katzenbuckel] Substantiv [ˈkat͡sn̩ˌbʊkl̩] | hajlott hátkifejezés macskahátfőnév |
| der Schlagbuckel Substantiv | ütőgömbfőnév |
| sich eine Verantwortung aufbuckeln |
