übel w języku węgierskim
| Niemiecki | Węgierski |
|---|---|
| der Übelstand [des Übelstand(e)s; die Übelstände] Substantiv | fogyatékosság◼◻◻főnév hiányosság◼◻◻főnév |
| die Übeltat [der Übeltat; die Übeltaten] Substantiv [ˈyːbl̩ˌtaːt] | gaztett◼◼◼főnév gonosztett◼◼◼főnév |
| der Übeltäter [des Übeltäters; die Übeltäter] Substantiv [ˈyːbl̩ˌtɛːtɐ] | gonosztevő◼◼◼főnév bűnöző◼◼◻főnév |
| die Übeltäterin [der Übeltäterin; die Übeltäterinnen] Substantiv [ˈyːbl̩ˌtɛːtəʁɪn] | gonosztevő (nő)főnév |
| übeltönen | |
| das Übelwollen [des Übelwollens; —] Substantiv | rosszakarat◼◼◼főnév rosszindulatfőnév |
| übelwollend Adjektiv [ˈyːbl̩ˌvɔlənt] | rosszakaratú◼◼◼melléknév rosszindulatúmelléknév |
| speiübel [speiübler; am speiübelsten] Adjektiv [ˈʃpaɪ̯ˈʔyːbl̩] | köphetnéke vankifejezés rosszul leszkifejezés |
| ausgrübeln [grübelte aus; hat ausgegrübelt] Verb | kiagyalige kieszelige kifundálige kiokoskodikige |
| der Coloniakübel [des Coloniakübels; die Coloniakübel] Substantiv | kukatartályfőnév szeméttartályfőnév |
| der Hang zum Grübeln | |
| der Dübel [des Dübels; die Dübel] Substantiv [ˈdyːbl̩] | tipli◼◼◼főnévFúrj itt egy lyukat és üss bele egy tiplit! = Hier bohren und Dübel reinmachen! faszegfőnév |
| dübeln [dübelte; hat gedübelt] Verb [ˈdyːbl̩n] | szegelige |
| der Eiskübel [des Eiskübels; die Eiskübel] Substantiv | jegesvödör◼◼◼főnév |
| das Gegrübel Substantiv | tépelődésfőnév töprengésfőnév |
| grübeln [grübelte; hat gegrübelt] (über mit Akkusativ) Verb [ˈɡʁyːbl̩n] | töpreng◼◼◼igeTalán túl sokat töprengsz magadban. Beszélj valakivel! = Vielleicht grübelst du zu viel allein herum. Sprich mit jemandem! tépelődik◼◼◻ige tanakodik◼◻◻igeMíg a bölcsek tanakodnak, az egyszerű nép elfoglalja az erődöt. = Während die Weisen grübeln, erobern die Dummen die Festung. |
| kübeln [kübelte; hat gekübelt] Verb [ˈkyːbl̩n] | vedelige |
| das Grundübel [des Grundübels; die Grundübel] Substantiv | legnagyobb baj◼◼◼kifejezés a baj gyökerekifejezés főbajfőnév főrosszfőnév |
| die Grübelei [der Grübelei; die Grübeleien] Substantiv | töprengés◼◼◼főnév tűnődés◼◼◼főnév mélázásfőnév |
| nachgrübeln [grübelte nach; hat nachgegrübelt] (über mit Akkusativ) Verb [ˈnaːxˌɡʁyːbl̩n] | töpreng◼◼◼ige eltűnődik◼◼◻ige |
