übel înseamnă în Maghiară
| Germană | Maghiară |
|---|---|
| der Übelstand [des Übelstand(e)s; die Übelstände] Substantiv | fogyatékosság [~ot, ~a, ~ok]◼◻◻főnév hiányosság [~ot, ~a, ~ok]◼◻◻főnév |
| die Übeltat [der Übeltat; die Übeltaten] Substantiv [ˈyːbl̩ˌtaːt] | gaztett◼◼◼főnév gonosztett◼◼◼főnév |
| der Übeltäter [des Übeltäters; die Übeltäter] Substantiv [ˈyːbl̩ˌtɛːtɐ] | gonosztevő [~t, ~je, ~k]◼◼◼főnév bűnöző [~t, ~je, ~k]◼◼◻főnév |
| die Übeltäterin [der Übeltäterin; die Übeltäterinnen] Substantiv [ˈyːbl̩ˌtɛːtəʁɪn] | gonosztevő (nő) [~t, ~je, ~k]főnév |
| übeltönen | |
| das Übelwollen [des Übelwollens; —] Substantiv | rosszakarat◼◼◼főnév rosszindulatfőnév |
| übelwollend Adjektiv [ˈyːbl̩ˌvɔlənt] | rosszakaratú◼◼◼melléknév rosszindulatúmelléknév |
| speiübel [speiübler; am speiübelsten] Adjektiv [ˈʃpaɪ̯ˈʔyːbl̩] | köphetnéke vankifejezés rosszul leszkifejezés |
| ausgrübeln [grübelte aus; hat ausgegrübelt] Verb | kiagyal [~t, agyaljon ki, ~na]ige kieszel [~t, eszeljen ki, ~ne]ige kifundálige kiokoskodikige |
| der Coloniakübel [des Coloniakübels; die Coloniakübel] Substantiv | kukatartályfőnév szeméttartályfőnév |
| der Hang zum Grübeln | |
| der Dübel [des Dübels; die Dübel] Substantiv [ˈdyːbl̩] | tipli [~t, ~je, ~k]◼◼◼főnévFúrj itt egy lyukat és üss bele egy tiplit! = Hier bohren und Dübel reinmachen! faszegfőnév |
| dübeln [dübelte; hat gedübelt] Verb [ˈdyːbl̩n] | szegel [~t, ~jen, ~ne]ige |
| der Eiskübel [des Eiskübels; die Eiskübel] Substantiv | jegesvödör◼◼◼főnév |
| das Gegrübel Substantiv | tépelődés [~t, ~e, ~ek]főnév töprengés [~t, ~e, ~ek]főnév |
| grübeln [grübelte; hat gegrübelt] (über mit Akkusativ) Verb [ˈɡʁyːbl̩n] | töpreng [~ett, ~jen, ~ene]◼◼◼igeTalán túl sokat töprengsz magadban. Beszélj valakivel! = Vielleicht grübelst du zu viel allein herum. Sprich mit jemandem! tépelődik [-ött, -jön, -ne]◼◼◻ige tanakodik [-ott, -jék, -na]◼◻◻igeMíg a bölcsek tanakodnak, az egyszerű nép elfoglalja az erődöt. = Während die Weisen grübeln, erobern die Dummen die Festung. |
| kübeln [kübelte; hat gekübelt] Verb [ˈkyːbl̩n] | vedel [~t, ~jen, ~ne]ige |
| das Grundübel [des Grundübels; die Grundübel] Substantiv | legnagyobb baj◼◼◼kifejezés a baj gyökerekifejezés főbajfőnév főrosszfőnév |
| die Grübelei [der Grübelei; die Grübeleien] Substantiv | töprengés [~t, ~e, ~ek]◼◼◼főnév tűnődés◼◼◼főnév mélázásfőnév |
| nachgrübeln [grübelte nach; hat nachgegrübelt] (über mit Akkusativ) Verb [ˈnaːxˌɡʁyːbl̩n] | töpreng [~ett, ~jen, ~ene]◼◼◼ige eltűnődik◼◼◻ige |
