| Norwegian | Hungarian |
|---|
| selv- | ön- |
| selv * pron | maga, saját maga |
| selv ** [-et, -, -ene/-a] n | az én, belső én |
| selv ikke da | még akkor sem |
| selv om | bár, ha….is, holott, noha, pedig |
| selvaktelse [-n, -r, -ne] n | önbecsület |
| selvangivelse [-n, -r, -ne] n | adóbevallás, jövedelemadó-bevallás, önbevallás |
| selvansvar [-et, -, -ene/-a] n | az ember önmagára vállalt felelősége |
| selvantennelse [-n, -r, -ne] n | öngyulladás |
| selvantenning [-en/-a, -er, -ene] n | öngyulladás |
| selvavsløring [-en/-a, -er, -ene] n | önleleplezés |
| selvbebreidelse [-n, -r, -ne] n | önvád |
| selvbebreidende [-, - ] adj | önvádló |
| selvbebreiding [-en/-a, -er, -ene] n | önvád |
| selvbedrag [-et, -, -ene/-a] n | önbecsapás, öncsalás, önáltatás |
| selvbedt [-, -e] adj | hívatlan |
| selvbedt gjest | hívatlan vendég |
| selvbefruktende [-e, - ] adj | önmegtermékenyítő |
| selvbefruktning [-en/-a, -er, -ene] n | önmegtermékenyítés |
| selvbegrensning [-en/-a, -er, -ene] n | önkorlátozás |
| selvbehag [-et, -, -ene/-a] n | önelégültség |
| selvbeherskelse [-n, -r, -ne] n | önfegyelem, önkorlátozás, önmegtartóztatás, önuralom |
| selvbeherskende [-, - ] adj | önmegtartóztató, önuralkodó |
| selvbehersket [-, -e/-ede] adj | önmegtartó |
| selvbehersking [-en/-a, -er, -ene] n | önfegyelem, önkorlátozás, önmegtartóztatás, önuralom |
| selvbekjennelse [-n, -r, -ne] n | beismerés |
| selvbekjennende [-, -] adj | beismerő |
| selvbekjenning [-en/-a, -er, -ene] n | beismerés |
| selvberga [-, -/-gede] adj | önellátó |
| selvberget [-, -e/-gede] adj | önellátó |
| selvberging [-en/-a, -er, -ene] n | önellátás |
| selvbergingspolitikk [-en, -er, -ene] n | önellátást célzó politika |
| selvbergingsøkonomi [-en, -er, -ene] n | önellátó gazdálkodás |
| selvbestalta [-, -] adj | önjelölt |
| selvbestaltet [-, -e/-ede] adj | önjelölt |
| selvbestaltet profet | önjelölt próféta |
| selvbestemmelse [-n, -r, -ne] n | önrendelkezés |
| selvbestemmelses- | önrendelkezés- |
| selvbestemmelsesrett [-en, -er, -ene] n | önrendelkezési jog |
| selvbestøvende [-, -] adj | önbeporzó |
