German-Hungarian dictionary »

u meaning in Hungarian

GermanHungarian
überdrüssig sein

elege van (vmiből)

überdüngen [überdüngte; hat überdüngt] Verb
[ˌyːbɐˈdʏŋən]

túltrágyáz◼◼◼ige

die Überdüngung [der Überdüngung; die Überdüngungen] Substantiv

túltrágyázás◼◼◼főnév

überdurchschnittlich [überdurchschnittlicher; am überdurchschnittlichsten] Adjektiv
[ˈyːbɐˌdʊʁçʃnɪtlɪç]

átlagon felüli◼◼◼kifejezés

kimagasló◼◼◻melléknév

das Überebot Substantiv

ráígérésfőnév

übereck

ferdén

der Übereifer [des Übereifers; —] Substantiv
[ˈyːbɐˌʔaɪ̯fɐ]

túlbuzgóság◼◼◼főnévPedáns túlbuzgóságában ott is hibát talált, ahol egy se volt. = In pedantischem Übereifer fand er Fehler, wo keine waren.

túlbuzgalomfőnév

übereifrig Adjektiv

túlbuzgó◼◼◼melléknév

übereignen [übereignete; hat übereignet] Verb

átruház◼◼◼ige

übereignend

átruházó

übereignet

átruházott

die Übereile [der Übereile; —] Substantiv

nagy sietség◼◼◼kifejezés

übereilen [übereilte; hat übereilt] Verb
[yːbɐˈʔaɪ̯lən]

elhamarkodik [ott, hamarkodjon/hamarkodjék el, -na/-nék]◼◼◼igeEgy elhamarkodott házasság ritkán sikerül. = Eine übereilte Heirat fällt selten gut aus.

übereilig

túl sietős

übereilt [yːbɐˈʔaɪ̯lt]

túlzottan siet

die Übereilung [der Übereilung; die Übereilungen] Substantiv

elhamarkodás [~t, ~a, ~ok]◼◼◼főnév

hebehurgyaság [~ot, ~a]főnév

meggondolatlanság [~ot, ~a]főnév

übereinander

egymáson◼◼◼

egymás fölé◼◼◼

egymás felett◼◼◼

übereinanderschlagen [schlug übereinander; hat übereinandergeschlagen] Verb
[yːbɐʔaɪ̯ˈnandɐˌʃlaːɡn̩]

egymás fölé rak

keresztbe rak

übereingekommen [yːbɐˈʔaɪ̯nɡəˌkɔmən]

megegyezett◼◼◼

übereinkommen [kam überein; ist übereingekommen] Verb
[yːbɐˈʔaɪ̯nˌkɔmən]

megállapodik [-ott, állapodjon/állapodjék meg, -na/nék]◼◼◼ige

megegyezik◼◼◼ige

übereinstimmen [stimmte überein; hat übereingestimmt] Verb
[yːbɐˈʔaɪ̯nˌʃtɪmən]

egyezik [-ett, -zen/-zék, -ne/-nék]◼◼◼ige

egyetért◼◼◼ige

összhangban van◼◼◻kifejezés

összhangba hoz◼◻◻kifejezés

egybehangolige

egymásra hangolkifejezés

nemben és számban egyezikkifejezés

das Übereinkommen [des Übereinkommens; die Übereinkommen] Substantiv

megállapodás [~t, ~a, ~ok]◼◼◼főnév

die Übereinkunft [der Übereinkunft; die Übereinkünfte] Substantiv
[yːbɐˈʔaɪ̯nkʊnft]

megegyezés◼◼◼főnév

übereinstimmend Adjektiv
[yːbɐˈʔaɪ̯nˌʃtɪmənt]

egybehangzó◼◼◼melléknév

egyező◼◼◼melléknév

egybevágó◼◼◻melléknév

891011