German | Hungarian |
---|---|
gewaltig [gewaltiger; am gewaltigsten] Adjektiv [ɡəˈvaltɪç] | hatalmas◼◼◼melléknévJohninak sokszor igaza van; néha azonban hatalmasat téved. = John hat oft recht; manchmal aber irrt er gewaltig. óriási◼◼◼melléknév erős◼◼◻melléknév borzasztó◼◻◻melléknév roppant nagy◼◻◻kifejezés |
gewaltiger Irrtum | |
die Gewaltigkeit [der Gewaltigkeit; —] Substantiv | hatalmasság [~ot, ~a]főnév vmi hatalmas mivoltakifejezés |
allgewaltig Adjektiv | mindenhatómelléknév |
sprachgewaltig [sprachgewaltiger; am sprachgewaltigsten] Adjektiv [ˈʃpʁaːxɡəˌvaltɪç] | jó beszédkészségűkifejezés jó kifejezőkészségűkifejezés jó nyelvérzékűkifejezés |
wortgewaltig [wortgewaltiger; am wortgewaltigsten] Adjektiv [ˈvɔʁtɡəˌvaltɪç] | jó beszédkészségűkifejezés ékesszólómelléknév |
redegewaltig [ˈʁeːdəɡəˌvaltɪç] | |
stimmgewaltig Adjektiv | nagyhangúmelléknév |
vergewaltige [fɛɐ̯ɡəˈvaltɪɡə] | nemi erőszak◼◼◼ megerőszakol◼◼◻ |
vergewaltigen [vergewaltigte; hat vergewaltigt] Verb [fɛɐ̯ɡəˈvaltɪɡn̩] | megerőszakol◼◼◼igeMáriának nem kell tartania attól, hogy megerőszakolják. = Maria muss keine Angst haben, dass sie vergewaltigt wird. |
der Vergewaltiger [des Vergewaltigers; die Vergewaltiger] Substantiv [fɛɐ̯ɡəˈvaltɪɡɐ] | megerőszakoló◼◼◼főnév erőszak elkövetője◼◼◼kifejezés |
die Vergewaltigerin [der Vergewaltigerin; die Vergewaltigerinnen] Substantiv [fɛɐ̯ɡəˈvaltɪɡəʁɪn] | erőszaktevő (nő)főnév |
die Vergewaltigung [der Vergewaltigung; die Vergewaltigungen] Substantiv [fɛɐ̯ɡəˈvaltɪɡʊŋ] | megerőszakolás [~t, ~a, ~ok]◼◼◼főnév erőszakos közösülés◼◼◻kifejezés |
der Vergewaltigungsversuch [des Vergewaltigungsversuch(e)s; die Vergewaltigungsversuche] Substantiv [fɛɐ̯ɡəˈvaltɪɡʊŋsfɛɐ̯ˌzuːx] |