wider betekenis in Hongaars
| Duits | Hongaars |
|---|---|
| wider [ˈviːdɐ] | ellen◼◼◼Alaposan mérlegelje a mellette és ellene szóló érveket, mielőtt döntene. = Wägen Sie das Für und Wider sorgfältig ab, bevor Sie einen Entschluss fassen. |
| wider seinen Willen | |
| die Wideraufnahme Substantiv | újrafölvételfőnév |
| widerborstig [widerborstiger; am widerborstigsten] Adjektiv [ˈviːdɐˌbɔʁstɪç] | feleselmelléknév nem engedelmeskedikkifejezés |
| der Widerdruck [des Widerdruck(e)s; die Widerdrucke] Substantiv | ellennyomásfőnév hátnyomásfőnév |
| widereinander | egymás ellen◼◼◼ |
| das Widererstehen Substantiv | ellenállásfőnév |
| widerfahren [widerfuhr; ist widerfahren] Verb [ˌvidɐˈfaːʁən] | történik◼◼◼igeMi történt Johnnal? = Was ist John widerfahren? megtörténik◼◼◻ige megesik◼◻◻ige ér vkit vmikifejezés |
| widerhallen [hallte wider; hat widergehallt] Verb [ˈviːdɐˌhalən] | visszhangzik◼◼◼ige visszhangoz◼◼◼ige |
| widerklingen [klang wider; hat widergeklungen] Verb [ˈviːdɐˌklɪŋən] | újra csengkifejezés |
| widerscheinen [schien wider; hat widergeschienen] Verb [ˈviːdɐˌʃaɪ̯nən] | |
| widergesetzlich Adjektiv [ˈviːdɐɡəˌzɛt͡slɪç] | törvényellenesmelléknév |
| widerspiegeln [spiegelte wider, widerspiegelte; hat widergespiegelt] Verb [ˈviːdɐˌʃpiːɡl̩n] | visszatükröz◼◼◼igeArca visszatükrözte a utazó társaság vidám hangulatát. = Ihr Gesicht widerspiegelte die fröhliche Stimmung der Reisegesellschaft. |
| widerspiegeln, sich [spiegelte wider, widerspiegelte; hat widergespiegelt] Verb | visszatükröződik◼◼◼ige |
| widerstrahlen [strahlte wider; hat widergestrahlt] Verb [ˈviːdɐˌʃtʁaːlən] | |
| der Widerhaken [des Widerhakens; die Widerhaken] Substantiv [ˈviːdɐˌhaːkn̩] | horog (szakállal)◼◼◼főnév kampó (szakállal)◼◼◻főnév |
| der Widerhall [des Widerhall(e)s; die Widerhalle] Substantiv [ˈviːdɐˌhal] | visszhang◼◼◼főnév hangvisszaverődésfőnév |
| widerhallend Adjektiv [ˈviːdɐˌhalənt] | visszhangozómelléknév |
| der Widerhalt [des Widerhalt(e)s; —] Substantiv | gyámfőnév támaszfőnév |
| die Widerklage [der Widerklage; die Widerklagen] Substantiv [ˈviːdɐˌklaːɡə] | ellenperfőnév |
| der Widerklang [des Widerklang(e)s; die Widerklänge] Substantiv [ˈviːdɐˌklaŋ] | visszhang◼◼◼főnév visszacsendülésfőnév |
| der Widerkläger [des Widerklägers; die Widerkläger] Substantiv | ellenpert indítókifejezés |
| das Widerlager [des Widerlagers; die Widerlager] Substantiv | alátámasztás◼◼◼főnév gyámpontfőnév |
| der Widerlagerstein Substantiv | alátámasztó kőkifejezés |
| widerlegbar Adjektiv [viːdɐˈleːkbaːɐ̯] | cáfolható◼◼◼melléknév |
| widerlegen [widerlegte; hat widerlegt] Verb [ˌviːdɐˈleːɡn̩] | megcáfol◼◼◼ige rácáfol◼◼◻ige |
