setze betekenis in Hongaars
| Duits | Hongaars |
|---|---|
| sich irgendwo festsetzen | |
| sich über etw hinwegsetzen | |
| sich zur Wehr setzen | védekezik◼◼◼ |
| das Sittengesetz [des Sittengesetzes; die Sittengesetze] Substantiv [ˈzɪtn̩ɡəˌzɛt͡s] | erkölcsi előírás◼◼◼kifejezés |
| das Sprachgesetz [des Sprachgesetzes; die Sprachgesetze] Substantiv [ˈʃpʁaːxɡəˌzɛt͡s] | nyelvhasználati törvénykifejezés |
| der Telemark [des Telemarks; die Telemarks] ( Stellung des Springers beim Aufsetzen mit einem nach vorn geschobenen Bein -nach der gleichnamigen norwegischen Landschaft) Substantiv [ˈteːləmaʁk] Skispringen | telemark (irányváltoztatási mód Telemark norvég vidékről elnevezve)◼◼◼főnév |
| das Steuergesetz [des Steuergesetzes; die Steuergesetze] Substantiv | adótörvény◼◼◼főnév |
| das Strafgesetz [des Strafgesetzes; die Strafgesetze] Substantiv | büntető törvény◼◼◼kifejezés |
| strafversetzen [—; hat strafversetzt] Verb [ˈʃtʁaffɛɐ̯ˌzɛt͡sn̩] | büntetésből áthelyezkifejezés |
| der Tonsetzer [des Tonsetzers; die Tonsetzer] Substantiv veraltet | zeneszerző◼◼◼főnév |
| die Tonsetzerin [der Tonsetzerin; die Tonsetzerinnen] Substantiv veraltet | zeneszerző (nő)főnév |
| das Übersetzen Substantiv | fordítás [~t, ~a, ~ok]◼◼◼főnévA fordítás: árulás. = Übersetzen ist betrügen. átkelés◼◻◻főnév |
| übersetzen [übersetzte; hat übersetzt] (in mit Akkusativ) Verb [ˌyːbɐˈzɛt͡sn̩] | (le)fordít◼◼◼ige |
| übersetzen [übersetzte; hat/ist übersetzt] (in mit Akkusativ) Verb [ˌyːbɐˈzɛt͡sn̩] | átkel (vízen)◼◼◻ige áttesz◼◼◻ige átszállít (a túlsó partra)◼◻◻ige átvisz◼◻◻ige átugrik◼◻◻ige túlterhel◼◻◻ige transzformál [~t, ~jon, ~na]◼◻◻ige elárasztige |
| der Übersetzer [des Übersetzers; die Übersetzer] Substantiv [ˌyːbɐˈzɛt͡sɐ] | fordító [~t, ~ja, ~k]◼◼◼főnévFordító vagyok. = Ich bin Übersetzer. |
| die Übersetzerin [der Übersetzerin; die Übersetzerinnen] Substantiv [ˌyːbɐˈzɛt͡səʁɪn] | fordító (nő) [~t, ~ja, ~k]◼◼◼főnévMelanie fordítóként dolgozik. = Melanie arbeitet als Übersetzerin. |
| das Übersetzerprogramm Substantiv | fordítóprogram◼◼◼főnév |
| umbesetzen [besetzte um; hat umbesetzt] Verb | szereposztást megváltoztatkifejezés |
| die Umsetzeinrichtung Substantiv | átíró (személy)főnév |
| umsetzen [setzte um; hat umgesetzt] (in mit Akkusativ) Verb [ˈʊmˌzɛt͡sn̩] | átültet◼◼◼igeHogy tudnánk ezt a gyakorlatba átültetni? = Wie können wir sie in die Praxis umsetzen? bevált◼◼◻ige átalakít◼◼◻ige leír◼◼◻ige forgalmaz [~ott, ~zon, ~na]◼◼◻ige áthelyez◼◼◻ige felvesz (műsort)◼◼◻ige átvált◼◻◻ige átír◼◻◻ige lemásolige becserélige körülültetige vmivel körülrakkifejezés |
