dicţionar Latin-Maghiar »

muta înseamnă în Maghiară

LatinăMaghiară
pauper mutatur, si dives efficiatur

teljesen megváltozik a szegény ember viselkedése, ha meggazdagodik

permuto [permutare, permutavi, permutatus] (1st)
verb

elcserélige

kicserélige

kivált (foglyot)ige

megváltige

teljesen megváltoztatige

váltóval átutal vhova (pénzt)ige

változtatige

permutatio [permutationis] (3rd) F
noun

cserefőnév

kicserélésfőnév

pénzforgalomfőnév

változásfőnév

változtatásfőnév

praeterita mutare non possumus

a múltat már nem tudjuk megváltoztatni (Cicero)

propositum mutat sapiens, et stultus inhaeret

a bölcs megváltoztatja a véleményét, az ostoba makacsul ragaszkodik hozzá (Petrarca)

prudentis est mutare consilium: stultus sicut luna mutatur

az okos ember megváltoztatja véleményét, - az ostoba, mint a hold, változik (kapkod)

quantum mutatus

mennyire megváltozva

quantum mutatus ab illo

mennyire különbözik tőle

mutat (1st)

assignifico

raro senex mutat sententiam

az idős ember ritkán változtatja meg a véleményét

rerum mutatio noun

forradalomfőnév

rerum vocabula immutabilia, hominum mutabilia

a dolgok neve változatlan, az embereké változik (Ulpianus)

saepe suos mores homo mutat propter honores

az új hivatal gyakran megváltoztatja az ember erkölcsét

sapientis est consilium mutare in melius

a bölcs ember a véleményét nem restelli jobbra megváltoztatni

si mutare potest aethiops pellem suam, aut pardus varietates suas: et vos poteritis benefacere, cum didiceritis malum

megváltoztathatja-e bőrét a szerecsen, vagy a párduc a tarka szőrét? és ti, vajon tudtok-e még jót tenni, amikor már úgy hozzászoktatok a rosszhoz?

submuto [submutare, submutavi, submutatus] (1st) TRANS
verb

elcserélige

tempora mutantur

változnak az idők (I. Lothár császár)

tempora mutantur, et nos mutamur in illis

változnak az idők, és mi is bennük (velük) változunk (I. Lothar császár)

tempora permutas nec tu mutaris in illis

az időknek más jelleget szabsz, ám te magad nem változol velük (C Corippus)

transmuto [transmutare, transmutavi, transmutatus] (1st)
verb

áthelyezige

átszállítige

felcserélige

felváltige

kicserélige

transmutatio [~onis] noun
F

átváltozásfőnév

átváltoztatásfőnév

kicserélésfőnév

utinam haec muta facta sit!

bárcsak némult volna meg ez a nő!

varium et mutabile semper femina

az asszony szereti a változatosságot és maga is mindig változik (Vergilius) (a nő kiszámíthatatlan)

vestitum mutat

gyászt ölt

2345