schi înseamnă în Maghiară
| Germană | Maghiară |
|---|---|
| schicken [schickte; hat geschickt] (an mit Akkusativ) Verb [ˈʃɪkn̩] | rendez◼◼◻ige |
| schicken, sich [schickte sich; hat sich geschickt] Verb | (elő)adódikige alkalmasmelléknév |
| schickend Adjektiv [ˈʃɪkn̩t] | küldő◼◼◼melléknév elküldőmelléknév feladómelléknév |
| schicker Adjektiv [ˈʃɪkɐ] umgangssprachlich | kicsit becsípett (ember)kifejezés |
| die Schickeria [der Schickeria; —] Substantiv [ʃɪkəˈʁiːa] Jargon, oft abwertend | |
| der Schickimicki [des Schickimickis; die Schickimickis] Substantiv | divatbaba (divatosan öltözködő)főnév divatmajom (divatosan öltözködő)főnév divatos csecsebecsekifejezés divatos kacatkifejezés |
| schicklich [schicklicher; am schicklichsten] Adjektiv [ˈʃɪklɪç] | illő◼◼◼melléknév illendő◼◼◻melléknév megfelelő◼◼◻melléknév |
| die Schicklichkeit [der Schicklichkeit; die Schicklichkeiten] Substantiv [ˈʃɪklɪçkaɪ̯t] | illem◼◼◼főnév illendőség◼◼◼főnév |
| das Schicksal [des Schicksals; die Schicksale] Substantiv [ˈʃɪkˌz̥aːl] | sors◼◼◼főnévUgyanaz a sorsunk. = Uns blüht dasselbe Schicksal. végzet◼◼◻főnév |
| schicksalhaft Adjektiv [ˈʃɪkz̥aːlhaft] | sorsszerű◼◼◼melléknév végzetszerű◼◼◻melléknév |
| die Schicksalsfrage [der Schicksalsfrage; die Schicksalsfragen] Substantiv [ˈʃɪkzaːlsˌfʁaːɡə] | sorskérdés◼◼◼főnév sorsdöntő kérdés◼◻◻kifejezés |
| der Schicksalsgefährte [des Schicksalsgefährten; die Schicksalsgefährten] Substantiv | sorstársfőnév |
| die Schicksalsgemeinschaft [der Schicksalsgemeinschaft; die Schicksalsgemeinschaften] Substantiv [ˈʃɪkzaːlsɡəˌmaɪ̯nʃaft] | sorsközösség◼◼◼főnév |
| der Schicksalsgenosse [des Schicksalsgenossen; die Schicksalsgenossen] Substantiv [ˈʃɪkzaːlsɡəˌnɔsə] | sorstárs◼◼◼főnév |
| der Schicksalsglaube [des Schicksalsglaubens; —] Substantiv | fatalizmusfőnév |
| die Schicksalsgöttin [der Schicksalsgöttin; die Schicksalsgöttinnen] Substantiv | a sors istennője◼◼◼kifejezés |
| der Schicksalsschlag [des Schicksalsschlag(e)s; die Schicksalsschläge] Substantiv [ˈʃɪkzaːlsˌʃlaːk] | sorscsapás◼◼◼főnév |
| schicksalsschwer Adjektiv | fatálismelléknév végzetesmelléknév |
| die Schicksalstragödie [der Schicksalstragödie; die Schicksalstragödien] Substantiv | sorstragédia◼◼◼főnév végzettragédiafőnév |
| die Schicksalswende [der Schicksalswende; die Schicksalswenden] Substantiv | sorsforduló◼◼◼főnév |
| die Schickse [der Schickse; die Schicksen] Substantiv [ˈʃɪksə] | cafka◼◼◼főnév könnyűvérű nőkifejezés |
| abschicken [schickte ab; hat abgeschickt] Verb [ˈapˌʃɪkn̩] | elküld◼◼◼igeÍrd alá először, mielőtt elküldöd! = Unterschreibe erst, bevor du es abschickst! |
| anschicken [schickte an; hat angeschickt] Verb [ˈanˌʃɪkn̩] | előkészítige |
| ausschicken [schickte aus; hat ausgeschickt] Verb | kiküld◼◼◼ige |
