Deutsch | Ungarisch |
---|---|
zeugen [zeugte; hat gezeugt] Verb [ˈt͡sɔɪ̯ɡŋ̍] | tanúskodik◼◼◼ige nemz◼◼◼ige alkot◼◼◻ige megteremt◼◻◻ige |
der Zeuge [des Zeugen; die Zeugen] Substantiv [ˈt͡sɔɪ̯ɡə] | tanú◼◼◼főnévTanú voltam. = Ich war Zeuge. |
Zeugen beibringen | |
Zeugen bestechen | |
Zeugen Jehovas | Jehova Tanúi◼◼◼ |
die Zeugenaussage [der Zeugenaussage; die Zeugenaussagen] Substantiv [ˈt͡sɔɪ̯ɡn̩ˌʔaʊ̯szaːɡə] | tanúvallomás◼◼◼főnév |
die Zeugenaussagen Substantiv [ˈt͡sɔɪ̯ɡn̩ˌʔaʊ̯szaːɡn̩] | bizonyíték◼◼◼főnév |
die Zeugenbank [der Zeugenbank; die Zeugenbänke] Substantiv | tanúpadfőnév |
die Zeugenbeeinflussung [der Zeugenbeeinflussung; die Zeugenbeeinflussungen] Substantiv | tanú befolyásolása◼◼◼kifejezés |
die Zeugenbefragung [der Zeugenbefragung; die Zeugenbefragungen] Substantiv | tanúkihallgatás◼◼◼főnév |
der Zeugenbeweis Substantiv | bizonyítás tanúval◼◼◼kifejezés tanúbizonyításfőnév |
die Zeugenbänke Substantiv | tanúpadfőnév |
der Zeugeneid Substantiv | tanú esküjekifejezés |
die Zeugenschaft [der Zeugenschaft; —] Substantiv [ˈt͡sɔɪ̯ɡn̩ʃaft] | tanúság◼◼◼főnév |
der Zeugenstand [des Zeugenstand(e)s; —] Substantiv [ˈt͡sɔɪ̯ɡn̩ˌʃtant] | tanúasztalfőnév |
die Zeugenvernehmung [der Zeugenvernehmung; die Zeugenvernehmungen] Substantiv | tanú kihallgatása◼◼◼kifejezés |
überzeugend [überzeugender; am überzeugendsten] Adjektiv [yːbɐˈt͡sɔɪ̯ɡn̩t] | meggyőző◼◼◼melléknévIgazán meggyőző volt. = Er war sehr überzeugend. |
der Augenzeuge [des Augenzeugen; die Augenzeugen] Substantiv [ˈaʊ̯ɡn̩ˌt͡sɔɪ̯ɡə] | szemtanú (férfi)◼◼◼főnévA balesetnek nincs szemtanúja. = Es gibt keine Augenzeugen bei dem Unfall. |
der Augenzeugenbericht [des Augenzeugenbericht(e)s; die Augenzeugenberichte] Substantiv [ˈaʊ̯ɡn̩t͡sɔɪ̯ɡn̩bəˌʁɪçt] | szemtanú beszámolója◼◼◼kifejezés |
der Belastungszeuge [des Belastungszeugen; die Belastungszeugen] Substantiv [bəˈlastʊŋsˌt͡sɔɪ̯ɡə] | terhelő tanú◼◼◼kifejezés |
bezeugen [bezeugte; hat bezeugt] Verb [bəˈt͡sɔɪ̯ɡn̩] | tanúskodik◼◼◼ige tanúsít◼◼◼ige bizonyít◼◼◼ige igazol◼◼◻ige tanúvallomást tesz◼◻◻kifejezés |
der Blutzeuge [des Blutzeugen; die Blutzeugen] Substantiv [ˈbluːtˌt͡sɔɪ̯ɡə] | mártír◼◼◼főnév vértanú◼◼◼főnév |
die Gegenübertellung der Zeugen | |
der Entlastungszeuge [des Entlastungszeugen; die Entlastungszeugen] Substantiv [ɛntˈlastʊŋsˌt͡sɔɪ̯ɡə] | mentőtanúfőnév |
erzeugen [erzeugte; hat erzeugt] Verb [ɛɐ̯ˈt͡sɔɪ̯ɡn̩] | termel◼◼◼igeA gép sok áramot termel. = Die Maschine erzeugt viel Strom. létrehoz◼◼◼ige okoz◼◼◼ige előállít◼◼◻ige gyárt◼◼◻ige előidéz◼◼◻ige |
das Erzeugen [des Erzeugens; —] Substantiv [ɛɐ̯ˈt͡sɔɪ̯ɡn̩] | mű◼◼◼főnév |