Deutsch | Ungarisch |
---|---|
widersinnig [widersinniger; am widersinnigsten] Adjektiv [ˈviːdɐˌzɪnɪç] | fonákmelléknév |
blödsinnig Adjektiv umgangssprachlich | ostoba◼◼◼melléknév esztelenmelléknév |
die Blödsinnigkeit [der Blödsinnigkeit; die Blödsinnigkeiten] Substantiv | állati hülyeségkifejezés butaságfőnév ostobaságfőnév |
die Doppelsinnigkeit Substantiv | kétértelműség◼◼◼főnév félreérthetőségfőnév kettős értelemkifejezés |
die Eigensinnigkeit Substantiv | önfejűség◼◼◼főnév makacsság◼◼◻főnév dacosságfőnév makacsfőnév nyakas emberkifejezés önfejűfőnév |
die Feinsinnigkeit [der Feinsinnigkeit; die Feinsinnigkeiten] Substantiv | érzékenységfőnév finom érzékűségkifejezés finomságfőnév tapintatosságfőnév |
freisinnig Adjektiv | szabadelvű◼◼◼melléknév |
frohsinnig | |
frohsinnig Adjektiv | derűsmelléknév |
gegensinnig [ˈɡeːɡn̩ˌzɪnɪç] | |
geradsinnig | |
geradsinnig Adjektiv | nyíltszívűmelléknév őszintemelléknév |
hintersinnig Adjektiv | depresszívmelléknév rosszkedvűmelléknév |
kunstsinnig | műértő◼◼◼ |
kurzsinnig Adjektiv | feledékeny◼◼◼melléknévJohn nagyon feledékeny. = John ist sehr kurzsinnig. |
die Leichtsinnigkeit [der Leichtsinnigkeit; die Leichtsinnigkeiten] Substantiv [ˈlaɪ̯çtˌzɪnɪçkaɪ̯t] | könnyelműség◼◼◼főnév |
die Scharfsinnigkeit Substantiv | okosságfőnév |
der Schwachsinnige Substantiv [ˈʃvaxˌzɪnɪɡə] | idióta◼◼◼főnév |
starrsinniges [ˈʃtaʁˌzɪnɪɡəs] | |
stumpsinnig | |
die Tiefsinnigkeit Substantiv | elmélyülő elmekifejezés kutató elmekifejezés |