Deutsch | Ungarisch |
---|---|
auslegen [legte aus; hat ausgelegt] Verb [ˈaʊ̯sˌleːɡn̩] | elhelyez◼◼◻ige kifejt (értelmez)◼◻◻ige kiad◼◻◻ige kirak◼◻◻ige kiterít◼◻◻ige kitesz◼◻◻ige kihelyez◼◻◻ige költ◼◻◻ige |
das Bauernlegen [des Bauernlegens; —] Substantiv | |
bei dieser Gelegenheit | |
bei Gelegenheit | alkalomadtán◼◼◼ |
Beichte ablegen | gyónást végezvall |
beiliegen [lag bei; hat beigelegen] Verb [ˈbaɪ̯ˌliːɡn̩] | mellékelve van◼◼◼kifejezés csatolva van◼◼◻kifejezés |
beilegen [legte bei; hat beigelegt] Verb [ˈbaɪ̯ˌleːɡn̩] | csatol◼◼◼ige mellékel◼◼◼ige elsimít◼◼◻ige elintéz (békésen)◼◻◻ige elteszige félrerakige |
beilegend Adjektiv [ˈbaɪ̯ˌleːɡn̩t] | mellékelőmelléknév |
belegen [belegte; hat belegt] Verb [bəˈleːɡn̩] | bizonyít◼◼◼ige alátámaszt◼◼◼ige sújt (vmivel)◼◼◻kifejezés illet (vmivel)◼◼◻kifejezés lefoglal◼◼◻ige borít◼◻◻ige befedige |
bereitliegen [lag bereit; hat bereitgelegen] Verb | készen áll◼◼◼kifejezés |
bereitlegen [legte bereit; hat bereitgelegt] Verb | készenlétben állkifejezés |
die Betriebsangelegenheit Substantiv | üzemi ügykifejezés |
bloßliegen [lag bloß; hat bloßgelegen] Verb | csupaszige födetlenige szabadon vankifejezés |
bloßlegen [legte bloß; hat bloßgelegt] Verb | felfed◼◼◼ige feltár◼◼◼ige felderítige |
brachliegen [lag brach; hat brachgelegen] Verb [ˈbʁaːxˌliːɡn̩] | parlagon hever◼◼◼kifejezés |
brachlegen [legte brach; hat brachgelegt] Verb | parlagon hagy◼◼◼kifejezés ugarol◼◼◼ige |