l bedeutet auf Ungarisch
| Deutsch | Ungarisch |
|---|---|
| lädieren [lädierte; hat lädiert] Verb [lɛˈdiːʁən] | károsít [~ott, ~son, ~ana]ige |
| die Lädierung [der Lädierung; die Lädierungen] Substantiv | felsebzés [~t, ~e]főnév megrongálás (kissé)főnév megsebzésfőnév megsértésfőnév |
| der Ladiner [des Ladiners; die Ladiner] Substantiv | |
| das Ladinisch [des Ladinisch(s); —] Substantiv [laˈdiːnɪʃ] | ladin (nyelv)◼◼◼főnév |
| Ladislaus | László [~t, ~ja]◼◼◼ |
| Ladogasee [ˈlaːdoɡaˌzeː] | Ladoga-tó◼◼◼ |
| hochladen [lädt hoch; lud hoch; hat hochgeladen] [ˈhoːxˌlaːdn̩] | |
| die Ladung [der Ladung; die Ladungen] Substantiv [ˈlaːdʊŋ] | rakomány [~t, ~a, ~ok]◼◼◼főnévA rakomány túllépte a legnagyobb megengedett súlyt. = Die Ladung überstieg das zulässige Höchstgewicht. töltés [~t, ~e, ~ek]◼◼◼főnév idézés [~t, ~e, ~ek]◼◼◻főnév töltet [~et, ~e, ~ek]◼◼◻főnév |
| verbodmen <(ein Schiff, die Ladung eines Schiffes) beleihen> Verb Seewesen früher | |
| die Ladungsdichte Substantiv | föltöltési telítéskifejezés |
| die Ladungsfähigkeit Substantiv | rakodóképességfőnév rakomány-befogadó képességkifejezés töltőképességfőnév |
| das Ladungsmanifest Substantiv | rakodási jegyzékkifejezés |
| der Ladungsträger [des Ladungsträgers; die Ladungsträger] Substantiv [ˈlaːdʊŋsˌtʁɛːɡɐ] | töltéshordozó◼◼◼főnév |
| der Ladungstransport-Speicher Substantiv | töltéshordozó-tárolófőnév |
| der Ladungsverstärker Substantiv | töltéserősítésfőnév |
| die Lady [der Lady; die Ladys] Substantiv [ˈlɛɪ̯di] | hölgy [~et, ~e, ~ek]◼◼◼főnév |
| ladylike | hölgyszerű◼◼◼ |
| die Lafette [der Lafette; die Lafetten] Substantiv [ˌlaˈfɛtə] | lövegtalp◼◼◼főnév ágyútalp◼◼◻főnév |
| ausliegen [lag aus; hat(/ist) ausgelegen] Verb [ˈaʊ̯sˌliːɡn̩] | ki van helyezvekifejezés ki van tévekifejezés kiállítottákige |
| liegen [lag; hat gelegen] Verb [ˈliːɡn̩] | áll [~(ot)t, ~jon, ~na]◼◼◼igeRajtad áll. = Es liegt an dir. van [lenni fn ign, volt/rég vala, legyen, volna/lenne, légy]◼◼◼ige hever [~t, ~jen, ~ne]◼◼◻igeRuhák hevernek szanaszét a padlón. = Kleider lagen über den Fußboden verstreut. elterül◼◻◻ige elfekszik◼◻◻ige |
| liegen [lag; hat gelegen] (süddeutsch, österreichisch, schweizerisch: ist) Verb [ˈliːɡn̩] | fekszik (feküdni) [feküdni fn ign, feküdt, feküdjön/feküdjék, feküdne/feküdnék]◼◼◼igeHáton feküdt. = Er lag auf dem Rücken. |
| liegen [lag; hat gelegen] (an mit Dativ) Verb [ˈliːɡn̩] | múlik (vkin/vmin) [-ott, -jon/-jék, -na/-nék]◼◼◻igeMin múlik? = Woran liegt es? |
| abliegen [lag ab; hat abgelegen] Verb | félreesikige távol esik/vankifejezés |
| anliegen [lag an; hat angelegen] (Dativ) Verb [ˈanˌliːɡn̩] | fontos (valakinek)◼◼◼kifejezés |
