Немецкий-Венгерский словарь »

himmel означает в венгерский

НемецкийВенгерский
die Himmelserscheinung [der Himmelserscheinung; die Himmelserscheinungen] Substantiv

látományfőnév

tüneményfőnév

die Himmelsfeste [der Himmelsfeste; die Himmelsfesten] Substantiv

égboltozatfőnév

die Himmelsgabe Substantiv

égi adománykifejezés

die Himmelsgegend [der Himmelsgegend; die Himmelsgegenden] Substantiv

égtáj◼◼◼főnév

das Himmelsgewölbe Substantiv

égbolt◼◼◼főnév

der Himmelsglobus Substantiv

éggömb◼◼◼főnév

die Himmelskarte Substantiv
Astronomie

csillagtérkép◼◼◼főnév
csillagászat

csillagászati térképkifejezés
csillagászat

die Himmelskönigin [der Himmelskönigin; die Himmelsköniginnen] Substantiv
[ˈhɪməlsˌkøːnɪɡɪn]

az ég királynőjekifejezés

der Himmelskörper [des Himmelskörpers; die Himmelskörper] Substantiv
[ˈhɪml̩sˌkœʁpɐ]
Astronomie

égitest◼◼◼főnév

der Mond [des Mond(e)s; —] (Himmelskörper) Substantiv
[moːnt]

Hold (hold) (égitest)◼◼◼főnév

die Himmelskugel [der Himmelskugel; die Himmelskugeln] Substantiv
[ˈhɪml̩sˌkuːɡl̩]

cégitestfőnév

die Himmelskunde Substantiv

csillagászatfőnév

die Himmelskuppel Substantiv

égboltozatfőnév

mennyboltozatfőnév

die Himmelsmechanik [der Himmelsmechanik; —] Substantiv
[ˈhɪməlsmeˌçaːnɪk]

égi mechanika◼◼◼kifejezés

die Himmelspforte [der Himmelspforte; die Himmelspforten] Substantiv

mennyország kapuja◼◼◼kifejezés

der Himmelspol Substantiv

pólus◼◼◼főnév

égi sarkkifejezés

die Himmelsrichtung [der Himmelsrichtung; die Himmelsrichtungen] Substantiv
[ˈhɪml̩sˌʁɪçtʊŋ]

égtáj◼◼◼főnév

der Himmelsschreiber Substantiv

égre írókifejezés

die Himmelsschrift Substantiv

égi írás◼◼◼kifejezés

die Himmelssphäre [der Himmelssphäre; die Himmelssphären] Substantiv
[ˈhɪml̩sˌsfɛːʁə]

éggömb◼◼◼főnév

der Himmelsstürmer [des Himmelsstürmers; die Himmelsstürmer] Substantiv

eget ostromló◼◼◼főnév

magas emberkifejezés

óriásfőnév

himmelstürmend

eget vívó

ostromló

das Himmelszeichen Substantiv

állatövi jegyekkifejezés

das Himmelszelt [des Himmelszelt(e)s; die Himmelszelte] Substantiv

égbolt◼◼◼főnévCsillagok ezrei ragyogtak az égbolton. = Tausende von Sternen prangten am Himmelszelt.

anhimmeln [himmelte an; hat angehimmelt] Verb
[ˈanˌhɪml̩n]

imád◼◼◼ige

bálványoz◼◼◻ige

istenít◼◻◻ige

körülrajong◼◻◻ige

himmelwärts [ˈhɪməlˌvɛʁt͡s]

az ég felé◼◼◼

himmelweit

különbség;olyan különböző, mint az ég és föld

nagyon távoli

der Abendhimmel [des Abendhimmels; die Abendhimmel] Substantiv
[ˈaːbn̩tˌhɪml̩]

esti égbolt◼◼◼kifejezés

nyugati égbolt◼◻◻kifejezés

123