Немецкий-Венгерский словарь »
beschlag означает в венгерский
| Немецкий | Венгерский |
|---|---|
| der Beschlag [des Beschlag(e)s; die Beschläge] Substantiv [bəˈʃlaːk] | veret◼◼◼főnév iratgyűjtő◼◻◻főnév kévekötőfőnév könyvkötőfőnév kötőanyagfőnév mestergerendafőnév patkolásfőnév |
| beschlagen [beschlug; hat/ist beschlagen] Verb [bəˈʃlaːɡn̩] | megpatkol◼◼◼ige borít◼◼◻ige kiver◼◻◻ige (ki)faragige bevonige burkolige legallyazige megvasalige veretezige |
| die Beschlagenheit [der Beschlagenheit; —] Substantiv [bəˈʃlaːɡn̩haɪ̯t] | jártasságfőnév |
| der Beschlagnagel (des Beschlagnagels; die Beschlagnägel) Substantiv | (dísz)szegfőnév |
| die Beschlagnahme [der Beschlagnahme; die Beschlagnahmen] Substantiv Rechtssprache | lefoglalás◼◼◼főnév elkobzás◼◼◼főnév zár alá vétel◼◻◻kifejezés igénybevétel◼◻◻főnév |
| beschlagnahmefrei Adjektiv | lefoglalás alól mentes◼◼◼kifejezés igénybe nem vehetőkifejezés le nem foglalhatókifejezés |
| beschlagnahmefähig Adjektiv | elkobozhatómelléknév |
| beschlagnahmen [beschlagnahmte; hat beschlagnahmt] Verb [bəˈʃlaːkˌnaːmən] | lefoglal◼◼◼igeLefoglalták Johni autóját. = Das Auto von John ist beschlagnahmt. elkoboz◼◼◼ige zár alá veszkifejezés |
| beschlagnahmend Adjektiv [bəˈʃlaːkˌnaːmənt] | lefoglalómelléknév |
| die Beschlagnahmung [der Beschlagnahmung; die Beschlagnahmungen] Substantiv [bəˈʃlaːkˌnaːmʊŋ] | lefoglalás◼◼◼főnév lehatárolásfőnév |
| die Beschlagnahme aufheben | |
| die Beschlagnahme verfügen | |
| die Beschlagnahme von verbotenen Zeitungen | |
| der Eisenbeschlag [des Eisenbeschlag(e)s; die Eisenbeschläge] Substantiv [ˈaɪ̯zn̩bəˌʃlaːk] | vasalás◼◼◼főnév vasveretfőnév |
| eisenbeschlagen Adjektiv [ˈaɪ̯zn̩bəˌʃlaːɡn̩] | vasveretesmelléknév |
| der Hufbeschlag [des Hufbeschlag(e)s; —] Substantiv [ˈhuːfbəˌʃlaːk] | patkolás◼◼◼főnév |
| der Hufbeschlag [des Hufbeschlag(e)s; die Hufbeschläge (Plural selten)] Substantiv | patkó◼◼◻főnév |
