Deutsch | Ungarisch |
---|---|
der Beschlag [des Beschlag(e)s; die Beschläge] Substantiv [bəˈʃlaːk] | veret [~et, ~e, ~ek]◼◼◼főnév iratgyűjtő◼◻◻főnév kévekötőfőnév könyvkötőfőnév kötőanyagfőnév mestergerendafőnév patkolás [~t, ~a, ~ok]főnév |
beschlagen [beschlug; hat/ist beschlagen] Verb [bəˈʃlaːɡn̩] | megpatkol◼◼◼ige borít [~ott, ~son, ~ana]◼◼◻ige kiver◼◻◻ige (ki)faragige bevonige burkol [~t, ~jon, ~na]ige legallyazige megvasalige veretezige |
die Beschlagenheit [der Beschlagenheit; —] Substantiv [bəˈʃlaːɡn̩haɪ̯t] | jártasság [~ot, ~a]főnév |
der Beschlagnagel (des Beschlagnagels; die Beschlagnägel) Substantiv | (dísz)szegfőnév |
die Beschlagnahme [der Beschlagnahme; die Beschlagnahmen] Substantiv Rechtssprache | lefoglalás◼◼◼főnév elkobzás [~t, ~a, ~ok]◼◼◼főnév zár alá vétel◼◻◻kifejezés igénybevétel◼◻◻főnév |
beschlagnahmefrei Adjektiv | lefoglalás alól mentes◼◼◼kifejezés igénybe nem vehetőkifejezés le nem foglalhatókifejezés |
beschlagnahmefähig Adjektiv | elkobozhatómelléknév |
beschlagnahmen [beschlagnahmte; hat beschlagnahmt] Verb [bəˈʃlaːkˌnaːmən] | lefoglal◼◼◼igeLefoglalták Johni autóját. = Das Auto von John ist beschlagnahmt. elkoboz [~ott, kobozzon el, ~na]◼◼◼ige zár alá veszkifejezés |
beschlagnahmend Adjektiv [bəˈʃlaːkˌnaːmənt] | lefoglalómelléknév |
die Beschlagnahmung [der Beschlagnahmung; die Beschlagnahmungen] Substantiv [bəˈʃlaːkˌnaːmʊŋ] | lefoglalás◼◼◼főnév lehatárolásfőnév |
die Beschlagnahme aufheben | |
die Beschlagnahme verfügen | |
die Beschlagnahme von verbotenen Zeitungen | |
der Eisenbeschlag [des Eisenbeschlag(e)s; die Eisenbeschläge] Substantiv [ˈaɪ̯zn̩bəˌʃlaːk] | vasalás [~t, ~a, ~ok]◼◼◼főnév vasveretfőnév |
eisenbeschlagen Adjektiv [ˈaɪ̯zn̩bəˌʃlaːɡn̩] | vasveretesmelléknév |
der Hufbeschlag [des Hufbeschlag(e)s; —] Substantiv [ˈhuːfbəˌʃlaːk] | patkolás [~t, ~a, ~ok]◼◼◼főnév |
der Hufbeschlag [des Hufbeschlag(e)s; die Hufbeschläge (Plural selten)] Substantiv [ˈhuːfbəˌʃlaːk] | patkó [~t, ~ja, ~k]◼◼◻főnév |