Ungerska | Latinska |
---|---|
aki egyszer hajótörést szenvedett, még a csendes víztől is fél (Ovidius) (aki egyszer megégette a száját, az aludttejet is megfújja) | |
ami a szájára jön | |
az első emésztés a szájban történik | prima cratera ad sitim pertinet, secunda ad hilaritatem, tertia ad voluptatem, quarta ad insaniam |
az emberek szájára kerül | |
az Úr kutyái (a domonkosok címerében kutya van égő fáklyával a szájában. A domonkos rendet Szent Domonkos alapította. A rendtag neve alapítójuk után latinul: dominicanus. E szóból ered a játékos elnevezés: "Domini canes") | |
csókra álló száj főnév | savium [savi(i)](2nd) N |
egy szájból fúj hideget és meleget | |
ferde (száj) melléknév | valgus [valga, valgum]adjective |
félrehúz (szájat) ige | torqueo [torquere, torsi, tortus](2nd) |
félrehúzza a száját | |
gonosz szájú melléknév | maledicus [maledica, maledicum]adjective |
gonosz szájúan határozószó | malediceadverb |
gonoszabb szájú melléknév | maledicentioradjective |
hogy a város szájára kerülj | |
illatos labdacs (szájillatosításra) főnév | pastillus [pastilli](2nd) M |
kicsúszik a száján a szó | |
kinek Isten szájat adott, ételt is ád annak | |
kinyitja a száját ige | hio [hiare, hiavi, hiatus](1st) |
kis száj főnév | osculum [osculi](2nd) N |
kitátja száját ige | hio [hiare, hiavi, hiatus](1st) |
kiöntőszájjal ellátott mérőedény főnév | mensura [mensurae](1st) F |
kérődzés (gyomortartalom visszajutása a szájba) főnév | ruminatio [~onis]noun |
közben a gyermek szája is igazat mond | |
közszájon forgó | latus(3rd) |
közszájon forog (írásban, szóban) ige | fero [ferre, tuli, latus]verb |
leggonoszabb szájú | maledictissimus(3rd) |
meg van írva: nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden tanítással is, amely az Isten szájából származik | scriptum est: non in solo pane vivit homo, sed in omni verbo, quod procedit de ore Dei |
mindenki szemében és szájában van már (Cicero) (mindenki tud róla, már nem titok) | |
mézesszájú melléknév | blandiloquentulus [blandiloquentula, blandiloquentulum]adjective blandiloquus [blandiloqua, blandiloquum]adjective |
nagyszájú melléknév | altiloquens [~tis](2nd) bucculentus [bucculenta, bucculentum]adjective |
nagyszájúság főnév | altiloquium [~ii]noun |
nehéz helyzetben menedék az imádság (Aranyszájú Szent János) | |
nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden tanítással is, amely az Isten szájából származik | non in solo pane vivit homo, sed in omni verbo, quod procedit de ore Dei |
nyitott száj főnév | rictum [ricti](2nd) N rictus [rictus](4th) M |
olyan a beszéd, amilyen az élet (Seneca) (a szív bőségéből beszél a száj) | |
oroszlánbőrbe öltözött majom (Lucianus) (magát nevetségessé tevő, szájhős) |