Ungersk-Latinsk ordbok »

üt betyder på latinska

UngerskaLatinska
bütyök (növényé) főnév

articulus [articuli](2nd) M
noun

Caesar, Lucius Iulius (consul 90-ben, akit Fimbria Caius Iulius Caesar Straboval, a híres szónokkal együtt megölt)

Caesar L Iulius

Caius Varro Terentius (consul és hadvezér a cannaei ütközetben)

C Varro Terentius

Ceyx (Lucifer fia, Trachis királya. Nejével együtt jégmadárrá változott)

Ceyx [~ycis]M Gr

citerás (aki ütögetve pengeti a húrokat) melléknév

pulsator citharaeadjective

csak (más szóval együtt) kötőszó

dumconjunction

csattanó ütés főnév

cottabus [cottabi](2nd) M
noun

csillagegyüttes főnév

constellatio [constellationis](3rd) F
noun

csütörtök főnév

dies Jovisnoun

cukormázas sütemény főnév

crustum [crusti](2nd) N
noun

cukormázas süteményszelet főnév

crustulum [crustuli](2nd) N
noun

dudoros a kiütköző szarvacskáktól

turgidus cornibus primis

döntő ütközet

discrimen minisN

döntő (ütközet)

ultimus(3rd)

egy betüt se irt nekem

nescire literas

egymáshoz üt ige

concutio [concutere, concussi, concussus](3rd) TRANS
verb

egymáshoz ütött

concussus(3rd)

egységes rendeltetésű együttes (különféle tárgyakból, alkotóelemekből összeálló)

complexum [~i]N

együtt

ceniunctim

uniti

viribus unitis

együtt határozószó

unaadverb

együtt (elöljárószó)

cum

együtt csinálták

S.D.D. (simul dederunt)

együtt dolgozik ige

collaboro [collaborare, collaboravi, collaboratus](1st) INTRANS
verb

együtt dolgozó főnév

collaboratio [collaborationis](3rd) F
noun

együtt esküszik (katona)

coniuro(1st)

együtt futás főnév

concurrentia [concurrentiae](1st) F
noun

együtt futó

concurrens [~tis](2nd)

együtt fúj

conspiro(1st)

együtt hangzik ige

assono [assonare, assonavi, assonatus](1st)
verb

együtt hangzik (fúvós hangszer) ige

concino [concinere, concinui, -](3rd)
verb

együtt hangzás

assonantia [~ae]F

együtt hangzó

assonans [~tis](2nd)

együtt ismétel

correpeto [ii, itus](3rd)

correpeto [ivi itus](3rd)

együtt játszik ige

colludo [colludere, collusi, collusus](3rd) INTRANS
verb

együtt kiált ige

conclamo [conclamare, conclamavi, conclamatus](1st)
verb

együtt legeltet (állatokat)

compasco pavi, pastus(3rd)

együtt legelő (állatok)

compastus(3rd)

2345