szül betyr tysk
| Ungarsk | Tysk |
|---|---|
| egy példányban (készült irat) kifejezés | in einfacher Ausfertigung◼◼◼Phrase |
| egyedi készülék kifejezés | das Einzelgerät◼◼◼Substantiv |
| egyenrangú (vkivel) (születésénél fogva) melléknév tört | ebenbürtig (+ Dat)◼◼◼Adjektiv |
| egyik szülő kifejezés | der Elternteil [des Elternteil(e)s; die Elternteile]◼◼◼Substantiv |
| egyszülött (gyermek) melléknév | eingeboren◼◼◼Adjektiv |
| Egyszülött Fiú (Isten egyszülött Fia) vall | |
| el nem készült | |
| elefántcsontból készült kifejezés | elfenbeinernAdjektiv |
| elektromos feszültségtől mentes | |
| elektromos készülék kifejezés | das Elektrogerät [des Elektrogerät(e)s; die Elektrogeräte]◼◼◼Substantiv |
| elektromos vevőkészülék kifejezés | der Receiver [des Receivers; die Receiver]Substantiv |
| elektronikus villanófény-készülék kifejezés | das ElektronenblitzgerätSubstantiv |
| elemmel működő készülék kifejezés | das Batteriegerät [des Batteriegerät(e)s; die Batteriegeräte]Substantiv |
| elemző(készülék) főnév | der Analysator◼◼◼Substantiv |
| elevenszülés főnév | die Viviparie [der Viviparie; —]Substantiv |
| elevenszülő | vivipar[ˌviːviˈpaːɐ̯] |
| elevenszülő korallvirág (Kalanchoe daigremontiana) növénynév bot | das BrutblattSubstantiv |
| elkészül | |
| elkészül ige | fertigmachen (sich) [machte fertig; hat fertiggemacht]◼◼◻Verb rüsten [rüstete; hat gerüstet]◼◻◻Verb |
| elkészül (vmivel) kifejezés nyj | geraten [geriet; ist geraten]◼◼◼Verb |
| elkészül (vmivel) kifejezés | fertigmachen [machte fertig; hat fertiggemacht]◼◼◻Verb fertigbringen [brachte fertig; hat fertiggebracht]Verb |
| elkészült | |
| elkészült irat kifejezés | die Ausfertigung [der Ausfertigung; die Ausfertigungen]Substantiv |
| ellenőrző készülék kifejezés | der Kontrollapparat [des Kontrollapparat(e)s; die Kontrollapparate]Substantiv das WarngerätSubstantiv |
| ellenőrzőkészülék főnév | das ÜberwachungsgerätSubstantiv |
| ellátókészülék főnév | das Versorgungsgerät◼◼◼Substantiv |
| elrendeli a (magasabb) harckészültséget ige kat | alarmieren [alarmierte; hat alarmiert]Verb |
| elsőszülött | erstgeboren◼◼◼[ˈeːɐ̯stɡəˌboːʁən] Erstgeborene◼◼◼ |
| elsőszülött főnév | der Erstling [des Erstlings; die Erstlinge]◼◻◻Substantiv die ErstlingsarbeitSubstantiv |
| elsőszülött (férfi, nő) főnév jog | die Erstgeburt [der Erstgeburt; die Erstgeburten]◼◼◼Substantiv |
| elsőszülöttség főnév jog | die Erstgeburt [der Erstgeburt; die Erstgeburten]◼◼◼Substantiv |
| elsőszülöttség főnév | die Primogenitur [der Primogenitur; die Primogenituren]◼◻◻Substantiv |
| elsőszülöttségi jog kifejezés | das Geburtsrecht◼◼◼Substantiv die Primogenitur [der Primogenitur; die Primogenituren]Substantiv |
