Ungarsk-Latinsk ordbok »
kötelesség betyr latinsk
| Ungarsk | Latinsk |
|---|---|
| kötelesség főnév | iugum [~i]noun moenus [moeneris](3rd) N munus [muneris](3rd) N officium [offici(i)](2nd) N pars partisnoun pensum [pensi](2nd) N vicis (gen f. defect.) [vicis](3rd) F |
| kötelességből | |
| kötelessége ellenére elhagy valakit | |
| kötelességed | |
| kötelességek | |
| kötelességem | |
| kötelességmulasztás főnév | impietas [impietatis](3rd) F |
| kötelességszegés főnév | praevaricatio [praevaricationis](3rd) F |
| kötelességszegő főnév | praevaricator [praevaricatoris](3rd) M |
| kötelességszerű melléknév | fas estadjective |
| kötelességszerűleg melléknév | e.o. (ex officio)adjective |
| kötelességtek | |
| kötelességtudás főnév | officium [offici(i)](2nd) N |
| kötelességtudó | pius(3rd) |
| kötelességtudóan melléknév | pieadjective |
| kötelességéről megfeledkezve (él) | |
| kötelességét elhanyagolja | |
| kötelességét megszegi ige | praevaricor [praevaricari, praevaricatus sum](1st) DEP |
| kötelességét megteszi | |
| kötelességét nem teljesíti | |
| kötelességét teljesíti | |
| kötelességét teljesítő | |
| a férj kötelességtudóan helyezte el | |
| a hadvezér kötelessége, hogy legyőzze az ellenséget | |
| a jogutód az elődnek nemcsak jogait, hanem kötelességeit is örökli | rationi congruit, ut succedat in onere, qui substituitur in honore |
| a kötelességtől eltérít |
