Ungarsk-Latinsk ordbok »

erkölcs betyr latinsk

UngarskLatinsk
a gondnok az árváért nemcsak anyagilag, hanem erkölcsileg is felelős (Paulus)

tutor non rebus dumtaxat, sed et moribus pupilli praeponitur

a gondolatokat nem lehet jogi eljárással büntetni (Ulpianus)(erkölcsileg, vagy vallásilag lehet)

cogitationis poenam nemo patitur

a jogban sokszor nem a törvény, hanem az erkölcs határoz (Quintilianus)

pleraque in iure non legibus, sed moribus constant

a jó erkölcsökbe ütköző eskü nem kötelez

non est obligatorium contra bonos mores praestitum iuramentum

a jó erkölcsöket szeresd, akkor mindig tisztelet övez

disce bonos mores, ut te comitentur honores

a jó erkölcsökkel ellentétben

c.b.m. (contra bonos mores)

a jó erkölcsökkel szembeni

contr.bon.mor. (contra bonos mores)

a jó törvények rossz erkölcsökből születnek (Macrobius) (főleg a korlátozó, tiltó és büntető törvények)

leges bonae ex malis moribus procreantur

a jólét megváltoztatja az erkölcsöket, legtöbbször rossz irányba

divitiae mutant mores, raro in meliores

a magas állás megváltoztatja az erkölcsöket, - ritkán jobb irányba

honores mutant mores raro in meliores

a politika és erkölcstan nyilvános tanára

Polit. et Moral.P.P. politices et moralium professor publicus

a régi jó erkölcs főnév

antiquitas [antiquitatis](3rd) F
noun

a szerencse az ember erkölcsét nem változtathatja meg (Publilius Syrus - Seneca)

fortuna ius in mores homonis non habet

a városok igazi védőfala a polgárok erkölcse

murus urbium virtus

akiknek sem erkölcsük, sem nevelésük nem volt

quibus neque mosneque cultus erat

akinek meg van engedve a cél, az eszközök is megengedettek (Hobbes) (a cél szentesíti az eszközt) Erkölcsileg nem megengedett, noha sokan alkalmazták

cui licitus est finis, etiam licent media

amilyen az erkölcsöd, olyan lesz a sorsod

ut mores sunt, ita fortuna respondet

az a legkellemesebb barátság, amelyet hasonló erkölcsi felfogás fűz össze (Cicero)

est ea iucundissima amicitia, quam similitudo morum coniugavit

az aedilisek néhány családanyát erkölcstelenséggel vádoltak

aediles aliquot matronas probri accusarunt

az erkölcsi rút

turpe [~is]N

az erkölcstelen tárgyú ígéreteket nem kell megtartani

in malis promissis fides non expedit observari

az értekezés és erkölcstan professzora

dial. et ethic.prof. (dialectices et ethices professor)

az új hivatal gyakran megváltoztatja az ember erkölcsét

saepe suos mores homo mutat propter honores

beszámíthatatlanság (erkölcsi és jogi tekintetben) főnév

imputabilitas [imputabilitatis](3rd) F
noun

csúnya ok (egy ügy erkölcstelen indítéka)

turpis causa

elfajult erkölcsök

mores inversi

erény (fizikai, erkölcsi, szellemi) főnév

bonum [boni](2nd) N
noun

falakat emelnek, de az erkölcsöket semmibe sem veszik (akár a modern felvilágosodás jelszava is lehetne)

muros erigunt, mores negligunt

feddhetetlen erkölcsösség főnév

puritanismus [puritanismi](2nd) M
noun

felettes én (a személyiség eszmei erkölcsi rétege)

superegonisF

gazemberek a legszentebb erkölcsöket is tönkretehetik

improba corrumpunt sanctos consortia mores

hallva a trágár szót, jó erkölcsök meginognak

corrumpunt bonos mores collaquia prava

határozott parancs; az erkölcsi kötelesség parancsa, amely - függetlenül minden hasznossági szempont mérlegelésétől - kötelez (Kant elve)

categoricus imperativus

hibának számítják (erkölcsi)

in vitus ponitur

Istentelen (erkölcs) melléknév

improbus [improba, improbum]adjective

Istentelenül (erkölcs)

improbe

jelesség (fizikai, erkölcsi, szellemi) főnév

bonum [boni](2nd) N
noun

erkölcsű

anticus(3rd)

antiquus(3rd)

bene moratus

1234