bíró betyr latinsk
| Ungarsk | Latinsk |
|---|---|
| rábíró (véleményre) melléknév | deductus(3rd) |
| római censor (vagyonbecslő erkölcsbíró, az állami vagyon kezelője, nyilvános épületek gondnoka) főnév | censor [censoris](3rd) M |
| Római Szent Törvényszék (Apostoli Szentszék rendes fellebbviteli bírósága) | |
| segédbíró | |
| segítségül választ tartalmazó kérdést kap (bíróságon, tárgyaláson) ige | altercor [altercari, altercatus sum](1st) DEP |
| senki sem jó bíró, ha saját ügye várja a döntést (Hobbes) | |
| senki sem lehet bíró a saját ügyében (nem lenne tárgyilagos a döntése) | |
| senki sem lehet bíró a saját ügyében (Publius Syrus) | |
| senki sem lehet bíró a saját ügyében, mivel nem lehet bíró és peres fél egyszerre | aliquis non debet esse iudex in propria causa, quia non potest esse iudex et pars |
| senki sem lehet jó bíró a saját ügyében | |
| szabad báróság (terület Erdélyben s Partiumban, ahol sem az ispán, sem más vármegyei tisztek semmiféle bírói hatáskört nem gyakorolhattak) | |
| szolgabíró főnév | judex nobiliumnoun |
| széllel bíró (anat is) | marginatus(3rd) |
| tapasztalattal bíró | qualificatus(3rd) |
| tartományi bíróság | |
| Triptolemus (Eleusis mondai királya, a földművelés megalapítója, alvilági bíró) melléknév | Triptolemus [~i]adjective |
| tudomással bíró melléknév | scius [scia, scium]adjective |
| tárgyalás (bírói, törvényszéki) főnév | iudicium [~ii]noun |
| társas bíróság | |
| társasbíróság (görög) főnév | dicasterium [dicasterii](2nd) N |
| udvarbíróskodik ige | vilico [vilicare, vilicavi, vilicatus](1st) villico [villicare, villicavi, villicatus](1st) |
| versenybíró főnév | designator [designatoris](3rd) M |
| világi bíróság | |
| viszontkereseti bíróság | |
| vizsgálat (bírói, törvényszéki) főnév | iudicium [~ii]noun |
| vizsgálat (bírósági) főnév | inquisitio [inquisitionis](3rd) F |
| vizsgálatot tart (bíróság, hatóság) ige | cognosco [cognoscere, cognovi, cognitus](3rd) TRANS |
| vizsgálatot tartott (bíróság, hatóság) | cognitus(3rd) |
| vizsgálóbíró főnév | Q (quaestor)noun quaesitor [~oris]noun quaestor [quaestoris](3rd) M |
| vizsgálóbíró (személy) főnév | inquisitor [inquisitoris](3rd) M |
| vkt (bíróság előtt) megtámadó főnév | ingressus [ingressus](4th) M |
| vkt döntőbírónak választ | |
| vm alól (abl, gen) felmentett (bíróságon) | liberatus(3rd) |
| vmely dologgal bíró melléknév | compos [(gen.), compotis]adjective |
| vmvel bíró melléknév | praeditus [praedita, praeditum]adjective |
| vmvel bíró (gen, abl) | compos potis(2nd) |
| választott bíró (belátása és nem a törvények alapján ítél) főnév | arbiter [arbitri](2nd) M |
