Tyska | Ungerska |
---|---|
der Zweifel [des Zweifels; die Zweifel] Substantiv [ˈt͡svaɪ̯fl̩] | kétség◼◼◼főnévSemmi kétség! = Da gibt es keinen Zweifel. kétely◼◼◼főnévVoltak kételyeim kezdettől fogva. = Ich hatte von Anfang an Zweifel. kételkedés◼◼◻főnévA kételkedés minden bölcsesség kezdete. = Zweifel ist der Beginn aller Weisheit. |
Zweifel haben | kételkedik◼◼◼ige |
Zweifel hegen | kételkedik◼◼◼ige kételyei vannak◼◼◼kifejezés |
die Zweifelderwirtschaft Substantiv | kétforgós gazdálkodáskifejezés |
zweifelhaft [zweifelhafter; am zweifelhaftesten] Adjektiv [ˈt͡svaɪ̯fl̩ˌhaft] | kétes◼◼◼melléknév gyanús◼◼◻melléknév kérdéses◼◼◻melléknév kétesélyesmelléknév |
zweifelhaftes Adjektiv [ˈt͡svaɪ̯fl̩ˌhaftəs] | kétes◼◼◼melléknév gyanús◼◻◻melléknév |
die Zweifelhaftigkeit Substantiv | gyanússágfőnév kétségességfőnév |
zweifellos Adjektiv [ˈt͡svaɪ̯fl̩loːs] | kétségtelen◼◼◼melléknévHa ma úgy élnénk, mint akkor éltünk, kétségtelenül szegényeknek tartanának minket. = Wenn wir heute so lebten, wie wir damals gelebt haben, würde man uns zweifellos für arm halten. |
zweifelloses Adjektiv | kétségtelenmelléknév |
die Zweifellosigkeit Substantiv | kétségtelenség◼◼◼főnév vitathatatlanságfőnév |
zweifeln [zweifelte; hat gezweifelt] (an mit Dativ) Verb [ˈt͡svaɪ̯fl̩n] | kételkedik (vmiben, vkiben)◼◼◼igeKételkedsz bennem? = Zweifelst du an mir? |
zweifeln [zweifelte; hat gezweifelt] (an mit Akkusativ) Verb [ˈt͡svaɪ̯fl̩n] | gyanít◼◻◻ige |
zweifelnd Adjektiv [ˈt͡svaɪ̯fl̩nt] | kételkedő◼◼◼melléknév gyanakvómelléknév |
zweifelnder Adjektiv [ˈt͡svaɪ̯fl̩ndɐ] | kételkedő◼◼◼melléknév gyanakvómelléknév |
der Zweifelsfall [des Zweifelsfall(e)s; die Zweifelsfälle] Substantiv [ˈt͡svaɪ̯fl̩sˌfal] | kétség esete◼◼◼kifejezés |
die Zweifelsfrage [der Zweifelsfrage; die Zweifelsfragen] Substantiv | vitás kérdés◼◼◼kifejezés kétes kérdéskifejezés kétséges kérdéskifejezés |
zweifelsfrei Adjektiv [ˈt͡svaɪ̯fl̩sˌfʁaɪ̯] | kétségtelen◼◼◼melléknév |
die Zweifelsfälle Substantiv [ˈt͡svaɪ̯fl̩sˌfɛlə] | kétséges esetek◼◼◼kifejezés |
zweifelsohne [ˌt͡svaɪ̯fl̩sˈʔoːnə] | kétség kívül◼◼◻ |
die Zweifelsucht [der Zweifelsucht; —] Substantiv | kétkedési mániakifejezés |
anzweifeln [zweifelte an; hat angezweifelt] (Akkusativ) Verb [ˈanˌt͡svaɪ̯fl̩n] | kételkedik◼◼◼ige |
anzweifeln [zweifelte an; hat angezweifelt ] Verb [ˈanˌt͡svaɪ̯fl̩n] | megkérdőjelez◼◼◼ige |
anzweifeln [zweifelte an; hat angezweifelt] Verb [ˈanˌt͡svaɪ̯fl̩n] | kétségbe von◼◼◼kifejezés |
verzweifelt [verzweifelter; am verzweifeltsten] Adjektiv [fɛɐ̯ˈt͡svaɪ̯fl̩t] | kétségbeesett◼◼◼melléknévCsak nem akarsz kétségbeesettnek tűnni? = Du willst doch nicht verzweifelt erscheinen? átkozottulmelléknév |