Tysk-Ungersk ordbok »

ruhm betyder på ungerska

TyskaUngerska
der Ruhm [des Ruhm(e)s; —] Substantiv
[ʁuːm]

dicsőség◼◼◼főnévFejébe száll a dicsőség. = Sein Ruhm steigt ihm langsam zu Kopf.

hírnév◼◼◼főnévVágyik a hírnévre. = Er dürstet nach Ruhm.

ruhmbedeckt

hírneves

die Ruhmbegierde Substantiv

hírnévre vágyakozáskifejezés

ruhmbegierig

hírnévre vágyó

die Ruhmeshalle [der Ruhmeshalle; die Ruhmeshallen] Substantiv

emlékező teremkifejezés

die Ruhmestat [der Ruhmestat; die Ruhmestaten] Substantiv

cselekedetfőnév

dicső tettkifejezés

ruhmlos Adjektiv

dicstelen◼◼◼melléknév

die Ruhmlosigkeit Substantiv

dicstelenségfőnév

ruhmredig Adjektiv

dicsekvőmelléknév

die Ruhmredigkeit Substantiv

dicsekedésfőnév

dicsekvésfőnév

hetvenkedésfőnév

ruhmreich [ruhmreicher; am ruhmreichsten] Adjektiv
[ˈʁuːmˌʁaɪ̯ç]

hírneves◼◼◼melléknév

die Ruhmsucht [der Ruhmsucht; —] Substantiv

hírnévre vágyakozáskifejezés

ruhmsüchtig [ruhmsüchtiger; am ruhmsüchtigsten] Adjektiv
[ˈʁuːmˌzʏçtɪç]

hírnévre vágyókifejezés

ruhmvoll

dicsőséges◼◼◼

dicső◼◼◼

ruhmvoll Adjektiv

hírnevesmelléknév

ruhmwürdig

dicséretre méltó

der Erdenruhm Substantiv

evilági dicsőségkifejezés
vall

der Nachruhm [des Nachruhm(e)s; —] Substantiv
[ˈnaːxˌʁuːm]

hírnév (halál utáni)◼◼◼főnév

der Weltruhm [des Weltruhm(e)s; —] Substantiv

világhír◼◼◼főnév