leib betyder på ungerska
| Tyska | Ungerska |
|---|---|
| der Leib [des Leib(e)s; die Leiber] Substantiv [laɪ̯p] gehoben | test (emberi)◼◼◼főnév gyomor◼◻◻főnév has◼◻◻főnév törzs◼◻◻főnév altestfőnév |
| Leib Christi | |
| Leib-und-Magen- | |
| der Leibarzt [des Leibarztes; die Leibärzte] Substantiv [ˈlaɪ̯pʔaʁt͡st] | háziorvos◼◼◼főnév udvari orvos◼◼◼kifejezés |
| die Leibbinde [der Leibbinde; die Leibbinden] Substantiv [ˈlaɪ̯pˌbɪndə] | haskötőfőnév |
| das Leibchen [des Leibchens; die Leibchen] Substantiv [ˈlaɪ̯pçən] | fűzőfőnév mellénykefőnév |
| der Leibdiener Substantiv veraltend | inas (urasági)◼◼◼főnév komornyik◼◼◻főnév |
| leibeigen Adjektiv [ˈlaɪ̯pˌʔaɪ̯ɡn̩] früher | földhözkötöttmelléknév jobbágyi (sorban levő)melléknév |
| der Leibeigene [ein Leibeigener; des/eines Leibeigenen; die Leibeigenen/zwei Leibeigene] substantiviertes Adjektiv früher | jobbágy (férfi)◼◼◼főnév |
| die Leibeigene [eine Leibeigene; der/einer Leibeigenen; die Leibeigenen/zwei Leibeigene] substantiviertes Adjektiv früher | jobbágy (nő)◼◼◼főnév |
| die Leibeigenschaft [der Leibeigenschaft; die Leibeigenschaften] Substantiv [ˈlaɪ̯pʔaɪ̯ɡn̩ʃaft] | jobbágyság◼◼◼főnév |
| leiben [leibte; hat geleibt] Verb [ˈlaɪ̯bn̩] | él◼◼◼ige |
| der Leibeserbe [des Leibeserben; die Leibeserben] Substantiv | természetes örököskifejezés utódfőnév |
| die Leibeserziehung [der Leibeserziehung; —] Substantiv | testnevelés◼◼◼főnév |
| die Leibesfrucht [der Leibesfrucht; die Leibesfrüchte] Substantiv [ˈlaɪ̯bəsˌfʁʊxt] | magzat◼◼◼főnév |
| die Leibesfülle [der Leibesfülle; —] Substantiv [ˈlaɪ̯bəsˌfʏlə] | kövérségfőnév |
| die Leibeskräfte [—; die Leibeskräfte] Substantiv | teljes erő◼◼◼kifejezés |
| die Leibesstrafe Substantiv | testi fenyítéskifejezés |
| der Leibesumfang [des Leibesumfang(e)s; die Leibesumfänge] Substantiv [ˈlaɪ̯bəsˌʔʊmfaŋ] | testkerület◼◼◼főnév test terjedelmekifejezés |
| die Leibesvisitation [der Leibesvisitation; die Leibesvisitationen] Substantiv [ˈlaɪ̯bəsvizitaˌt͡si̯oːn] | motozás◼◼◼főnév |
| die Leibesübung [der Leibesübung; die Leibesübungen] Substantiv [ˈlaɪ̯bəsˌʔyːbʊŋ] | testgyakorlat◼◼◼főnév |
| die Leibgarde [der Leibgarde; die Leibgarden] Substantiv [ˈlaɪ̯pˌɡaʁdə] | testőrgárdafőnév |
| der Leibgardist [des Leibgardisten; die Leibgardisten] Substantiv [ˈlaɪ̯pɡaʁˌdɪst] | testőrfőnév |
| das Leibgericht [des Leibgericht(e)s; die Leibgerichte] Substantiv [ˈlaɪ̯pɡəˌʁɪçt] | kedvenc étel◼◼◼kifejezés |
| der Leibgurt Substantiv | derékszíjfőnév |
| leibhaft Adjektiv | megtestesült◼◼◼melléknév igazimelléknév testet öltöttkifejezés |
| leibhaftig Adverb [laɪ̯pˈhaftɪç] landschaftlich | megtestesült◼◼◼melléknév igazi◼◼◼melléknévOtt állt előttem igazi valójában. = Sie stand leibhaftig vor mir. |
