örter betyder på ungerska
| Tyska | Ungerska |
|---|---|
| der Örter Substantiv [ˈœʁtɐ] | navigátorfőnév |
| der Ort [des Ort(e)s; die Orte/Örter] Substantiv [ɔʁt] | hely◼◼◼főnév helyszín◼◼◼főnévA mentősök gyorsan a helyszínen voltak. = Die Rettungssanitäter waren schnell vor Ort. város◼◼◻főnévNew Yorkhoz képest Tokió egy sokkal biztonságosabb város. = Im Vergleich zu New York ist Tokio ein viel sicherer Ort. lokusz◼◻◻főnév hely(ség)főnév |
| örtern [örterte; hat geörtert] Verb [ˈœʁtɐn] | ferdén levágkifejezés |
| die Örtersäge Substantiv | kézifűrészfőnév |
| das Allerweltswort [des Allerweltswort(e)s; die Allerweltswörter] Substantiv | közismert szókifejezés köznapi kifejezéskifejezés általánosan használt szókifejezés |
| das Ausrufewort [des Ausrufewort(e)s; die Ausrufewörter] Substantiv [ˈaʊ̯sʁuːfəˌvɔʁt] Sprachwissenschaft | indulatszófőnév |
| das Aussprachewörterbuch [des Aussprachewörterbuch(e)s; die Aussprachewörterbücher] Substantiv [ˈaʊ̯sʃpʁaːxəˌvœʁtɐbuːx] | kiejtési szótár◼◼◼kifejezés |
| das Bedeutungswörterbuch [des Bedeutungswörterbuch(e)s; die Bedeutungswörterbücher] Substantiv [bəˈdɔɪ̯tʊŋsˌvœʁtɐbuːx] | értelmező szótárkifejezés |
| das Beiwort [des Beiworts; die Beiwörter] Substantiv [ˈbaɪ̯ˌvɔʁt] | jelző◼◼◼főnév melléknévfőnév |
| das Bestimmungswort [des Bestimmungswort(e)s; die Bestimmungswörter] Substantiv [bəˈʃtɪmʊŋsˌvɔʁt] | az összetétel determinatív tagjakifejezés |
| das Beziehungswort [des Beziehungswort(e)s; die Beziehungswörter] Substantiv [bəˈt͡siːʊŋsˌvɔʁt] | viszonyszófőnév |
| das Bildwörterbuch [des Bildwörterbuch(e)s; die Bildwörterbücher] Substantiv [ˈbɪltˌvœʁtɐbuːx] | képesszótárfőnév |
| das Bindewort [des Bindewort(e)s; die Bindewörter] Substantiv [ˈbɪndəˌvɔʁt] | kötőszó◼◼◼főnév |
| die Codewörter Substantiv [ˈkoːtˌvœʁtɐ] | kódszavak◼◼◼főnév |
| das Deckwort [des Deckwort(e)s; die Deckwörter] Substantiv | fedőszófőnév |
| das Dingwort [des Dingwort(e)s; die Dingwörter] Substantiv [ˈdɪŋˌvɔʁt] Sprachwissenschaft | főnévfőnév |
| das Eigenschaftswort [des Eigenschaftswort(e)s; die Eigenschaftswörter] Substantiv [ˈaɪ̯ɡn̩ʃaft͡sˌvɔʁt] | melléknév◼◼◼főnév |
| das Einleitewort [des Einleitewort(e)s; die Einleitewörter] Substantiv [ˈaɪ̯nlaɪ̯təˌvɔʁt] | bevezető szavakkifejezés |
| das Empfindungswort [des Empfindungswort(e)s; die Empfindungswörter] Substantiv [ɛmˈp͡fɪndʊŋsˌvɔʁt] | indulatszófőnév |
| empört [empörter; am empörtesten] Adjektiv [ɛmˈpøːɐ̯t] | felháborodott◼◼◼melléknévJohn kipattant a táskámból, mint egy bolha, és elkezdett felháborodottan kiabálni. = John sprang aus meiner Tasche hervor, und fing an, empört zu schreien. |
| erörtern [erörterte; hat erörtert] Verb [ɛɐ̯ˈʔœʁtɐn] | megvitat◼◼◼ige tárgyal◼◼◼ige taglal◼◻◻ige fejteget◼◻◻ige |
| die Erörterung [der Erörterung; die Erörterungen] Substantiv [ɛɐ̯ˈʔœʁtəʁʊŋ] | érvelés◼◼◼főnév érvelő fogalmazáskifejezés |
| das Fachwort [des Fachwort(e)s; die Fachwörter] Substantiv [ˈfaxˌvɔʁt] | szakszó◼◼◼főnévA német szakszavakat ismeri, melyek a munkavégzéshez kellenek, de mást semmit. = Er kennt die deutschen Fachwörter, die er für die Arbeit braucht, sonst nichts. |
| das Fachwörterbuch [des Fachwörterbuch(e)s; die Fachwörterbücher] Substantiv [ˈfaxˌvœʁtɐbuːx] | szakszótár◼◼◼főnév |
| das Flickwort [des Flickwortes; die Flickwörter] Substantiv [ˈflɪkˌvɔʁt] | felesleges szókifejezés toldalékszófőnév |
| das Fluchwort [des Fluchwort(e)s; die Fluchwörter, die Fluchworte] Substantiv [ˈfluːxˌvɔʁt] | káromkodás◼◼◼főnév |
| das Formwort [des Formwort(e)s; die Formwörter] Substantiv [ˈfɔʁmˌvɔʁt] | elöljárószófőnév segédszófőnév |
