Tysk-Ungarsk ordbok »

weife betyr ungarsk

TyskUngarsk
Ich bin verzweifelt.

El vagyok keseredve.◼◼◻

der Kometenschweif [des Kometenschweif(e)s; die Kometenschweife] Substantiv
[koˈmeːtn̩ˌʃvaɪ̯f]
Astronomie

üstökös csóvája◼◼◼kifejezés
csillagászat

ohne Umschweife

kertelés nélkül◼◼◼

ohne Zweifel

kétség kívül◼◼◼

der Schweif [des Schweif(e)s; die Schweife] Substantiv
[ʃvaɪ̯f]
Astronomie

csáva (üstökösé)kifejezés
csillagászat

der Schweif [des Schweif(e)s; die Schweife] Substantiv
[ʃvaɪ̯f]
gehoben

(hosszú szőrös, bozontos) farokfőnév

der Schweif [des Schweif(e)s; die Schweife] Substantiv
[ʃvaɪ̯f]

(ruha)uszályfőnév

schweifen [schweifte; hat/ist geschweift] Verb
[ˈʃvaɪ̯fn̩]

elkalandozik◼◼◼ige

kószál◼◼◻ige

kóborol◼◼◻ige

ívelige

uszályt tesz rákifejezés

der Selbstzweifel [des Selbstzweifels; die Selbstzweifel] Substantiv
[ˈzɛlpstˌt͡svaɪ̯fl̩]

saját magában való kétkedéskifejezés

umherschweifen [schweifte umher; ist umhergeschweift] Verb
[ʊmˈheːɐ̯ˌʃvaɪ̯fn̩]

elkalandozik (beszédben)◼◼◼ige

mellébeszélige

die Umschweife [—; die Umschweife] Substantiv
[ˈʊmˌʃvaɪ̯fə]

mellébeszélés◼◼◼főnév

der Umschweif [des Umschweif(e)s; die Umschweife] Substantiv
[ˈʊmˌʃvaɪ̯f]

köntörfalazás◼◼◼főnév

kertelésfőnév

unbezweifelbar Adjektiv

kétségbevonhatatlan◼◼◼melléknév

unbezweifelt Adjektiv

kétségtelenmelléknév

unzweifelhaft Adjektiv

kétségtelen◼◼◼melléknév

vitathatatlan◼◼◻melléknév

verzweifeln [verzweifelte; hat/ist verzweifelt] Verb
[fɛɐ̯ˈt͡svaɪ̯fl̩n]

kétségbeesik◼◼◼ige

kétségbe esik◼◼◻kifejezés

verzweifelte Lage

kétségbeejtő helyzet◼◼◼

der Zweifel [des Zweifels; die Zweifel] Substantiv
[ˈt͡svaɪ̯fl̩]

kétség◼◼◼főnévSemmi kétség! = Da gibt es keinen Zweifel.

kétely◼◼◼főnévVoltak kételyeim kezdettől fogva. = Ich hatte von Anfang an Zweifel.

kételkedés◼◼◻főnévA kételkedés minden bölcsesség kezdete. = Zweifel ist der Beginn aller Weisheit.

Zweifel haben

kételkedik◼◼◼ige

Zweifel hegen

kételkedik◼◼◼ige

kételyei vannak◼◼◼kifejezés

die Zweifelderwirtschaft Substantiv

kétforgós gazdálkodáskifejezés

zweifelhaftes Adjektiv
[ˈt͡svaɪ̯fl̩ˌhaftəs]

kétes◼◼◼melléknév

gyanús◼◻◻melléknév

die Zweifelhaftigkeit Substantiv

gyanússágfőnév

kétségességfőnév

zweifellos Adjektiv
[ˈt͡svaɪ̯fl̩loːs]

kétségtelen◼◼◼melléknévHa ma úgy élnénk, mint akkor éltünk, kétségtelenül szegényeknek tartanának minket. = Wenn wir heute so lebten, wie wir damals gelebt haben, würde man uns zweifellos für arm halten.

zweifelloses Adjektiv

kétségtelenmelléknév

die Zweifellosigkeit Substantiv

kétségtelenség◼◼◼főnév

kétségbevonhatatlanságfőnév

123

Søkehistorikk