Tysk | Ungarsk |
---|---|
der Kniff [des Kniff(e)s; die Kniffe] Substantiv [knɪf] | trükk [~öt, ~je, ~ök]◼◼◼főnév fortély [~t, ~a, ~ok]◼◼◻főnév csípés [~t, ~e, ~ek]◼◻◻főnév gyűrődés [~t, ~e, ~ek]főnév ránc [~ot, ~a, ~ok]főnév |
kneifen [kniff; hat gekniffen] Verb [ˈknaɪ̯fn̩] | csíp [~ett, ~jen, ~ne]◼◼◼ige megcsíp◼◼◼ige csipked [~ett, ~jen, ~ne]◼◼◻ige szorít [~ott, ~son, ~ana]◼◼◻ige belecsíp◼◻◻ige beszorít◼◻◻ige lapít [~ott, ~son, ~ana]◼◻◻ige meglóg◼◻◻ige becsípige felhasználja a kedvező szeletkifejezés |
kneipen [kniff; hat gekniffen] Verb | kocsmázik [-ott, -zon/-zék, -na/-nék]ige |
abkneifen [kniff ab; hat abgekniffen] Verb [ˈapˌknaɪ̯fn̩] | fogóval lecsípkifejezés lenyisszantige |
auskneifen [kniff aus; ist ausgekniffen] Verb | megszökik◼◼◼ige kereket oldkifejezés kiszökikige meglógige |
einkneifen [kniff ein; hat eingekniffen] Verb | becsíptet (szemet, könyvlapot)ige összecsukige |
zusammenkneifen [kniff zusammen; hat zusammengekniffen] Verb [t͡suˈzamənˌknaɪ̯fn̩] | összehúz◼◼◼ige összevonige |
die Kniffelfrage Substantiv | találós kérdéskifejezés |
knifflig [kniffliger; am kniffligsten] (Verwandte Form: kniffelig) Adjektiv [ˈknɪflɪç] | bonyolult (türelmet/szakértelmet követelő)◼◼◼melléknév csalafinta◼◻◻melléknév komplikált (türelmet/szakértelmet követelő)melléknévkomplikált ügy = eine kniffige Angelegenheit |
kniffen [kniffte; hat geknifft] Verb [ˈknɪfn̩] | hajt [~ott, ~son, ~ana]ige |
knifflig (Verwandte Form: kniffelig) Adjektiv [ˈknɪflɪç] | fogós (nehéz)melléknévfogós kérdés = eine knifflige Frage |
verkniffen [verkniffener; am verkniffensten] Adjektiv [fɛɐ̯ˈknɪfn̩] abwertend | összehúzott (szem, száj)◼◼◼melléknév elfintorodottmelléknév elfintorítottmelléknév |
bekniffen [bəˈknɪfn̩] | |
gekniffen [ɡəˈknɪfn̩] | |
mit verkniffenem Auge |