Niemiecki | Węgierski |
---|---|
der Kniff [des Kniff(e)s; die Kniffe] Substantiv [knɪf] | trükk◼◼◼főnév fortély◼◼◻főnév csípés◼◻◻főnév gyűrődésfőnév ráncfőnév |
kneifen [kniff; hat gekniffen] Verb [ˈknaɪ̯fn̩] | csíp◼◼◼ige megcsíp◼◼◼ige csipked◼◼◻ige szorít◼◼◻ige belecsíp◼◻◻ige beszorít◼◻◻ige lapít◼◻◻ige meglóg◼◻◻ige becsípige felhasználja a kedvező szeletkifejezés |
kneipen [kniff; hat gekniffen] Verb | kocsmázikige |
abkneifen [kniff ab; hat abgekniffen] Verb [ˈapˌknaɪ̯fn̩] | fogóval lecsípkifejezés lenyisszantige |
auskneifen [kniff aus; ist ausgekniffen] Verb | megszökik◼◼◼ige kereket oldkifejezés kiszökikige meglógige |
einkneifen [kniff ein; hat eingekniffen] Verb | becsíptet (szemet, könyvlapot)ige összecsukige |
zusammenkneifen [kniff zusammen; hat zusammengekniffen] Verb [t͡suˈzamənˌknaɪ̯fn̩] | összehúz◼◼◼ige összevonige |
die Kniffelfrage Substantiv | találós kérdéskifejezés |
kniffelig Adjektiv | trükkös◼◼◼melléknév bonyolult◼◻◻melléknév ravasz◼◻◻melléknév csalafintamelléknév |
kniffen [kniffte; hat geknifft] Verb [ˈknɪfn̩] | hajtige |
knifflig [kniffliger; am kniffligsten] Adjektiv [ˈknɪflɪç] | bonyolult◼◼◼melléknév ravasz◼◼◻melléknév csalafinta◼◻◻melléknév |
verkniffen [verkniffener; am verkniffensten] Adjektiv [fɛɐ̯ˈknɪfn̩] abwertend | összehúzott (szem, száj)◼◼◼melléknév elfintorodottmelléknév elfintorítottmelléknév |
bekniffen [bəˈknɪfn̩] |