Tysk | Ungarsk |
---|---|
klatschen [klatschte; hat geklatscht] Verb [ˈklat͡ʃn̩] | tapsol◼◼◼igeJohn tapsolt. = John klatschte. pletykál◼◼◻ige csattan◼◻◻ige üt◼◻◻ige pletykálkodik◼◻◻ige fecsegige paskolige csattogige cuppanige loccsanige |
die Klatsche [der Klatsche; die Klatschen] Substantiv [ˈklat͡ʃə] | légycsapó◼◼◼főnév puska◼◻◻főnév pletykafészekfőnév pletykázó asszony(ság)főnév |
abklatschen [klatschte ab; hat abgeklatscht] Verb [ˈapˌklatʃn̩] | (gyenge) utánzatot készítkifejezés lemásolige |
anklatschen [klatschte an; hat angeklatscht] Verb | rányalige ráragasztige |
aufklatschen [klatschte auf; ist aufgeklatscht] Verb | csattanással leesikkifejezés felcsapódikige rácsapódikige |
Beifall klatschen | |
das Beifallklatschen [des Beifallklatschens; —] Substantiv | tetszést kifejező tapskifejezés |
das Beifallsklatschen Substantiv | tetszésnyilvánítás tapssalkifejezés |
die Zeit verklatschen | |
die Fliegenklatsche [der Fliegenklatsche; die Fliegenklatschen] Substantiv [ˈfliːɡn̩ˌklat͡ʃə] | légycsapó◼◼◼főnév |
das Händeklatschen [des Händeklatschens; —] Substantiv | taps◼◼◼főnév tapsolás◼◼◻főnév |
verklatschen [verklatschte; hat verklatscht] Verb [fɛɐ̯ˈklat͡ʃn̩] | elpletykálige hírbe hozkifejezés hírbe keverkifejezés kipletykálige megszólige |