esche betyr ungarsk
| Tysk | Ungarsk |
|---|---|
| die Esche [der Esche; die Eschen] Substantiv [ˈɛʃə] | kőrisfa◼◼◼főnév |
| eschen [ˈɛʃn̩] | |
| das Eschenholz [des Eschenholzes; die Eschenhölzer] Substantiv [ˈɛʃn̩ˌhɔlt͡s] | kőrisfa◼◼◼főnév |
| abscheuern [scheuerte ab; hat abgescheuert] Verb | lesikálige lesúrolige |
| der Abmeldeschein Substantiv | kijelentőlapfőnév |
| die Abnahmebescheinigung Substantiv | átvételi bizonylatkifejezés |
| bescheiden [bescheidener; am bescheidensten] Adjektiv [bəˈʃaɪ̯dn̩] | szerény◼◼◼melléknévNe légy oly szerény! = Sei nicht so bescheiden! |
| bescheuert [bescheuerter; am bescheuertesten] Adjektiv [bəˈʃɔɪ̯ɐt] | bolond◼◼◼melléknévTe szerencsétlen bolond, te életveszélyesen hülye vagy! = Du bescheuerter Trottel, du bist ja feuergefährlich blöd! |
| fesch [fescher; am feschesten] Adjektiv [fɛʃ] | csinos◼◼◼melléknév fess◼◼◻melléknév divatosmelléknév jólöltözöttmelléknév takarosmelléknév |
| gescheit [gescheiter; am gescheitesten] Adjektiv [ɡəˈʃaɪ̯t] | okos◼◼◼melléknévA nők szépek és okosak. = Frauen sind schön und gescheit. értelmes◼◼◻melléknév |
| geschert [gescherter; am geschertesten] Adjektiv [ɡəˈʃeːɐ̯t] | bugrismelléknév butamelléknév tökkelütöttmelléknév |
| resch [rescher; am reschesten] Adjektiv [ʁɛʃ] bayrisch, österreichisch | ropogós (kenyér)melléknév tűzről pattant (nő)melléknév |
| resch [rescher; am reschesten] Adjektiv [ʁɛʃ] österreichisch | csípős (bor)melléknév savanykás (bor)melléknév |
| der Anmeldeschein Substantiv | bejelentőlap◼◼◼főnév |
| die Arbeitsbescheinigung Substantiv | munka igazolásakifejezés |
| die Arbeitsunfähigkeitsbescheinigung Substantiv | munkaképtelenségi igazolás◼◼◼kifejezés táppénzes papír◼◻◻kifejezés |
| aufscheuchen [scheuchte auf; hat aufgescheucht] Verb [ˈaʊ̯fˌʃɔɪ̯çn̩] | felriaszt◼◼◼ige megijesztige megrémítige |
| aufscheuern [scheuerte auf; hat aufgescheuert] Verb | feldörzsölige felhorzsolige felmosige felsikálige |
| die Aufnahmebescheinigung Substantiv | felvételi igazolás◼◼◼kifejezés |
| ausdreschen (drischt aus) [drasch/drosch aus; hat ausgedroschen] Verb | kicsépel◼◼◼ige |
| die Ausfuhrbescheinigung Substantiv | kiviteli igazolás◼◼◼kifejezés |
| ausschenken [schenkte aus; hat ausgeschenkt] Verb [ˈaʊ̯sˌʃɛŋkn̩] | kimér (italt)◼◼◼ige |
| ausscheren [scherte aus; ist ausgeschert] Verb | elszakítja magátkifejezés |
