Tysk | Ungarsk |
---|---|
erhaben [erhabener; am erhabensten] Adjektiv [ˌɛɐ̯ˈhaːbn̩] | magasztos◼◼◼melléknév fenséges◼◼◼melléknév kiemelkedő◼◼◻melléknév fennkölt◼◼◻melléknév kidomborodó◼◼◻melléknév fensőbbségesmelléknév |
erhabene [ˌɛɐ̯ˈhaːbənə] | felemelő◼◼◼ magasztosan◼◼◻ |
die Erhabenheit [der Erhabenheit; die Erhabenheiten] Substantiv [ɛɐ̯ˈhaːbn̩haɪ̯t] | magasztosság [~ot, ~a]◼◼◼főnév |
herhaben [hatte her; hat hergehabt] Verb | vhonnan kaptakifejezés vhonnan szereztekifejezés vhonnan van nekikifejezés vhonnan vettekifejezés |
unterhaben [hatte unter; hat untergehabt] Verb [ˈʊntɐˌhaːbn̩] | |
wiederhaben [hatte wieder; hat wiedergehabt] Verb [ˈviːdɐˌhaːbn̩] | visszakap◼◼◼igeSzeretném visszakapni a családomat. = Ich möchte meine Familie wiederhaben. ismét birtokba veszkifejezés |
über etw erhaben sein | vmi fölött állátv. |
überhaben [überhatte; hat überhabt] Verb | rajta vankifejezés vmivel torkig vankifejezés |