befejez w języku niemieckim
| Węgierski | Niemiecki |
|---|---|
| befejezetlen melléknév | fragmentarisch »Adjektiv |
| befejezetlen | unvollendet◼◼◼ »[ˈʊnfɔlˌʔɛndət] unbeendet◼◻◻ imperfekten »[ˈɪmpɛʁfɛktn̩] |
| befejezetlen (állapotban) | |
| befejezetlen dolog kifejezés | |
| befejezetlenség főnév | die Unfertigkeit [der Unfertigkeit; die Unfertigkeiten]◼◼◼ »Substantiv |
| befejezett melléknév | abgeschlossen [abgeschlossener; am abgeschlossensten]◼◼◼ »Adjektiv |
| befejezett főiskolai tanulmányok kifejezés | |
| befejezett jövő kifejezés | die Vorzukunft [der Vorzukunft; —] »Substantiv |
| befejezett múlt kifejezés | |
| befejezettség főnév | die Vollendung [der Vollendung; die Vollendungen]◼◼◼ »Substantiv die Abgeschlossenheit [der Abgeschlossenheit; —] »Substantiv die Vollbringung [der Vollbringung; die Vollbringungen] »Substantiv |
| befejezhető | |
| befejezi a bömbölést kifejezés | |
| befejezi a dürgést kifejezés | |
| befejezi a harcot kifejezés | |
| befejezi a kajakévadot kifejezés | |
| befejezi a kajakidényt kifejezés | |
| befejezi a köpülést kifejezés | ausbuttern »Verb |
| befejezi a küzdelmet kifejezés | |
| befejezi a párzást kifejezés | |
| befejezi a vitorlás évadot kifejezés sport | |
| befejezi az evést kifejezés | ausessen (isst aus) [aß aus; hat ausgegessen] »Verb |
| befejezi az evést (állat) ige | ausfressen (frisst aus) [fraß aus; hat ausgefressen] »Verb |
| befejezi az iskolát kifejezés | ausschulen [schulte aus; hat ausgeschult] »Verb |
| befejezi az üvöltést kifejezés | |
| befejező főnév | der Vollender [des Vollenders; die Vollender]◼◼◼ »Substantiv die Schliessung »Substantiv die Vollenderin [der Vollenderin; die Vollenderinnen] »Substantiv |
| befejező(dő) melléknév | |
| befejező akkord kifejezés | der Schlussakkord [des Schlussakkord(e)s; die Schlussakkorde] »Substantiv |
| befejező szakasz kifejezés | die Schlussphase [der Schlussphase; die Schlussphasen]◼◼◼ »Substantiv |
| befejező ünnepség kifejezés | die Abschlussfeier [der Abschlussfeier; die Abschlussfeiern] »Substantiv |
| befejeződik ige | enden [endete; hat/ist geendet]◼◼◼ »Verb |
