Węgierski | Niemiecki |
---|---|
örökké tartó | |
örökkévaló melléknév | ewig [ewiger; am ewigsten]◼◼◼Adjektiv |
örökkévalóság főnév | die Ewigkeit [der Ewigkeit; die Ewigkeiten]◼◼◼Substantiv der Äon [des Äons; die Äonen]◼◻◻Substantiv |
örökkön-örökkévaló | |
öröklakás főnév | die Eigentumswohnung [der Eigentumswohnung; die Eigentumswohnungen]◼◼◼Substantiv |
öröklakás tulajdonosa kifejezés | der Eigenheimbesitzer [des Eigenheimbesitzers; die Eigenheimbesitzer]Substantiv der Eigenheimer [des Eigenheimers; die Eigenheimer]Substantiv |
öröklakásra adott kölcsön kifejezés | die EigenheimhypothekSubstantiv |
örökletes melléknév | vererblich◼◼◼Adjektiv erbeigenAdjektiv |
örökletes tényező kifejezés biol | der Erbfaktor [des Erbfaktors; die Erbfaktoren]◼◼◼Substantiv |
öröklés alá eső | |
öröklés intézése kifejezés | die NachlassverwaltungSubstantiv |
öröklés lebonyolítása kifejezés | die NachlassabwicklungSubstantiv |
öröklés megnyílta kifejezés | der ErbanfallSubstantiv |
öröklés útján | |
öröklésbiológia főnév | die Erbbiologie [der Erbbiologie; —]Substantiv |
örökléses | |
öröklési bizonylat kifejezés | der Erbschein [des Erbschein(e)s; die Erbscheine]Substantiv |
öröklési eset kifejezés | der Erbfall [des Erbfall(e)s; die Erbfälle]◼◼◼Substantiv |
öröklési hiba kifejezés | der ErbfehlerSubstantiv |
öröklési igény kifejezés | der Erbschaftsanspruch◼◼◼Substantiv |
öröklési jogosultság kifejezés | der Erbanspruch [des Erbanspruch(e)s; die Erbansprüche]◼◼◼Substantiv |
öröklési sorrend kifejezés | die Erbfolge [der Erbfolge; die Erbfolgen]◼◼◼Substantiv |
öröklési törvény kifejezés | das Vererbungsgesetz◼◼◼Substantiv |
öröklésre jogosult | |
öröklésre kész | |
öröklésre érdemtelen | |
öröklésről lemondó szerződés kifejezés | der Erbverzichtsvertrag [des Erbverzichtsvertrag(e)s; die Erbverzichtsverträge]Substantiv |
öröklét főnév | die Unvergänglichkeit [der Unvergänglichkeit; die Unvergänglichkeiten]Substantiv |
öröklött melléknév | ererbt◼◼◼Adjektiv angestammt◼◼◻Adjektiv atavistisch [atavistischer; am atavistischsten]◼◻◻Adjektiv erbeigenAdjektiv |
öröklött melléknév biol, orv | hereditär◼◼◼Adjektiv |
öröklött főnév | das ErbeigentumSubstantiv |
öröklött baj kifejezés | das Erbleiden [des Erbleidens; die Erbleiden]Substantiv |
öröklött betegség kifejezés | die Erbkrankheit [der Erbkrankheit; die Erbkrankheiten]◼◼◼Substantiv |
öröklött betegségektől mentes |