słownik Niemiecko-Węgierski »
unterm w języku węgierskim
| Niemiecki | Węgierski |
|---|---|
| unterm [ˈʊntɐm] | alatt◼◼◼ |
| untermalen [untermalte; hat untermalt] Verb [ˌʊntɐˈmaːlən] | aláfest◼◼◼ige alapozige |
| die Untermalung [der Untermalung; die Untermalungen] Substantiv | aláfestés◼◼◼főnév |
| der Untermann [des Untermann(e)s; die Untermänner] Substantiv | alárendeltfőnév az alsó (tornász/ember)főnév |
| untermauern [untermauerte; hat untermauert] Verb [ˌʊntɐˈmaʊ̯ɐn] | alátámaszt◼◼◼ige megerősít◼◼◼ige aláfalazige |
| die Untermauerung [der Untermauerung; die Untermauerungen] Substantiv | alátámasztás◼◼◼főnév aláfalazásfőnév megtámasztásfőnév |
| das Untermaß Substantiv | alméretfőnév alsó mérethatárkifejezés mérethiányfőnév névleges méretnél kisebb méretkifejezés szükséges méretnél kisebb méretkifejezés |
| untermeerisch Adjektiv [ˈʊntɐˌmeːʁɪʃ] | a tenger felszíne alattikifejezés |
| die Untermenge [der Untermenge; die Untermengen] Substantiv | részhalmaz◼◼◼főnév részmennyiségfőnév |
| untermengen [untermengte; hat untermengt] Verb [ˈʊntɐˌmɛŋən] | belekeverige vmit vmi közé keverkifejezés |
| der Untermensch [des Untermenschen; die Untermenschen] Substantiv [ˈʊntɐmɛnʃ] | alsóbbrendű ember◼◼◼kifejezés |
| untermenschlich | |
| das Untermenü [des Untermenüs; die Untermenüs] Substantiv [ˈʊntɐmeˌnyː] | almenü◼◼◼főnév |
| die Untermiete [der Untermiete; die Untermieten] Substantiv | albérlet◼◼◼főnévAlbérletben lakom. = Ich wohne zur Untermiete. |
| der Untermieter [des Untermieters; die Untermieter] Substantiv [ˈʊntɐˌmiːtɐ] | albérlő◼◼◼főnév |
| unterminieren [unterminierte; hat unterminiert] Verb [ˌʊntɐmiˈniːʁən] | aláaknáz◼◼◼ige |
| die Unterminierung [der Unterminierung; die Unterminierungen] Substantiv [ʊntɐmiˈniːʁʊŋ] | aláaknázás◼◼◼főnév |
| untermischen [untermischte; hat untermischt] Verb [ˈʊntɐˌmɪʃn̩] | közé keverkifejezés |
| das Untermodul Substantiv | almodul◼◼◼főnév |
| unter Mordverdacht stehen | |
| daruntermischen [mischte darunter; hat daruntergemischt] Verb | hozzákeverige közékeverige |
| (he)runtermachen [machte (he)runter; hat (he)runtergemacht] Verb | lehordige lerántige leszidige |
| der Muntermacher [des Muntermachers; die Muntermacher] Substantiv umgangssprachlich scherzhaft | élénkítőszer◼◼◼főnév ajzószerfőnév |
