słownik Niemiecko-Węgierski »
stieß w języku węgierskim
| Niemiecki | Węgierski |
|---|---|
| stieß [ʃtiːs] | taszított◼◼◼ |
| stoßen [stieß; hat gestoßen] (an mit Akkusativ) Verb [ˈʃtoːsn̩] | taszít◼◼◼ige belök◼◼◻ige |
| stoßen (ö) [stieß; hat/ist gestoßen] (an mit Akkusativ) Verb [ˈʃtoːsn̩] | lök◼◼◼igeJohn egy vonat elé lökte Maryt. = John hat Maria vor einen Zug gestoßen. ráakad◼◼◼ige meglök◼◼◻ige szúr◼◼◻ige döf◼◼◻ige dug◼◼◻ige megtör◼◻◻ige összetör◼◻◻ige megdug◼◻◻ige összeilleszt◼◻◻ige belebotlik vmibekifejezés csatlakozik vmihezkifejezés kúrige megbaszige megkúrige megtolige nekiütközik vminekkifejezés összetolige |
| stoßen (ö) [stieß; hat/ist gestoßen] (auf mit Akkusativ) Verb [ˈʃtoːsn̩] | rábukkan (valamire)◼◼◼kifejezés rátalál vkire/vmirekifejezés |
| umstoßen [stieß um / umstieß; hat umgestoßen] Verb [ˈʊmˌʃtoːsn̩] | felborít◼◼◼ige feldönt◼◼◻ige megdönt◼◼◻ige fellök◼◼◻ige feldől◼◻◻ige felfordulige felfordítige megzavarige |
| abstoßen (stößt ab) [stieß ab; hat abgestoßen] Verb [ˈapˌʃtoːsn̩] | eltaszít◼◼◼ige kilök◼◼◼ige ellök◼◼◻ige visszataszít◼◼◻ige túlad (valamin)◼◻◻ige elrúgige kitaszítige |
| anstoßen (stößt an) [stieß an; hat angestoßen] Verb [ˈanˌʃtoːsn̩] | koccint◼◼◼ige elindít◼◼◼ige |
