słownik Niemiecko-Węgierski »

kanon w języku węgierskim

NiemieckiWęgierski
der Kanon [des Kanon; die Kanons, die Kanones, —] Substantiv
[ˈkaːnɔn]

kánon◼◼◼főnév

die Kanonade [der Kanonade; die Kanonaden] Substantiv
[kanoˈnaːdə]

lövészeti harckifejezés

die Kanone [der Kanone; die Kanonen] Substantiv
[kaˈnoːnə]

ágyú◼◼◼főnév

der Kanonenbohrer Substantiv

mélyfúrófőnév

das Kanonenboot [des Kanonenboot(e)s; die Kanonenboote] Substantiv

ágyúnaszád◼◼◼főnév

ágyúval felszerelt hadihajókifejezés

der Kanonendonner [des Kanonendonners; —] Substantiv
[kaˈnoːnənˌdɔnɐ]

ágyúdörgés◼◼◼főnév

das Kanonenfutter [des Kanonenfutters; —] Substantiv
[kaˈnoːnənˌfʊtɐ]

ágyútöltelék◼◼◼főnév

die Kanonenkugel [der Kanonenkugel; die Kanonenkugeln] Substantiv
[kaˈnoːnənˌkuːɡl̩]

ágyúgolyó◼◼◼főnév

der Kanonenofen [des Kanonenofens; die Kanonenöfen] Substantiv
[kaˈnoːnənˌʔoːfn̩]

ágyúkemencefőnév

das Kanonenrohr [des Kanonenrohr(e)s; die Kanonenrohre] Substantiv
[kaˈnoːnənˌʁoːɐ̯]

ágyúcső◼◼◼főnév

der Kanonenschlag [des Kanonenschlag(e)s; die Kanonenschläge] Substantiv
[kaˈnoːnənˌʃlaːk]

tűzijátéknál használt robbanótestkifejezés

der Kanonenschuss [des Kanonenschusses; die Kanonenschüsse] Substantiv
[kaˈnoːnənˌʃʊs]

ágyúlövés◼◼◼főnév

der Kanonenschuß Substantiv

ágyúlövés◼◼◼főnév

die Kanonenschüsse Substantiv
[kaˈnoːnənˌʃʏsə]

ágyúlövések◼◼◼főnév

der Kanonenwischer Substantiv

ágyúcsőtisztítófőnév

der Kanonier [des Kanoniers; die Kanoniere] Substantiv
[kanoˈniːɐ̯]

tüzér◼◼◼főnév

ágyú-tüzérfőnév

das Kanonikat [des Kanonikat(e)s; die Kanonikate] Substantiv

kanonoki címkifejezés

kanonoki javadalomkifejezés

der Kanoniker [des Kanonikers; die Kanoniker] Substantiv

kanonok◼◼◼főnév

die Kanonisation [der Kanonisation; die Kanonisationen] Substantiv
[kanonizaˈt͡si̯oːn]

szentté avatáskifejezés

kanonisch [kanonischer; am kanonischsten] Adjektiv
[kaˈnoːnɪʃ]

egyházi előírásoknak megfelelőkifejezés

kánonnak megfelelőkifejezés

kanonisieren [kanonisierte; hat kanonisiert] Verb
[kanoniˈziːʁən]

szentté avat◼◼◼kifejezés

der Kanonist [des Kanonisten; die Kanonisten] Substantiv
[kanoˈnɪst]

kánonjogász◼◼◼főnév

egyházjogász◼◼◼főnév

der Bibelkanon Substantiv

bibliai kánon◼◼◼kifejezés

szentírási kánonkifejezés

der Bußkanoniker Substantiv

penitenciális kanonokkifejezés
vall

die Flugabwehrkanone [der Flugabwehrkanone; die Flugabwehrkanonen] Substantiv
[fluːkˈʔapveːɐ̯kaˌnoːnə]

légvédelmi ágyú◼◼◼kifejezés

die Flugzeugabwehrkanone [der Flugzeugabwehrkanone; die Flugzeugabwehrkanonen] Substantiv

légvédelmi ágyúkifejezés

das Gesetzbuch des kanonischen Rechts Substantiv

egyházi törvénykönyvfőnév
vall

die Gulaschkanone [der Gulaschkanone; die Gulaschkanonen] Substantiv
[ˈɡʊlaʃkaˌnoːnə]

gulyáságyúfőnév

tábori konyhakifejezés

die Harpunenkanone Substantiv

szigonyágyúfőnév

die Panzerabwehrkanone [der Panzerabwehrkanone; die Panzerabwehrkanonen] Substantiv
[ˌpant͡sɐˈʔapveːɐ̯kaˌnoːnə]

páncéltörő ágyú◼◼◼kifejezés

der Richtkanonier [des Richtkanoniers; die Richtkanoniere] Substantiv

irányzótüzérfőnév

lövegirányzófőnév

die Schimpfkanonade [der Schimpfkanonade; die Schimpfkanonaden] Substantiv

szidásözönfőnév

12