słownik Niemiecko-Węgierski »

geschütz w języku węgierskim

NiemieckiWęgierski
das Geschütz [des Geschützes; die Geschütze] Substantiv
[ɡəˈʃʏt͡s]

ágyú◼◼◼főnév

löveg◼◼◼főnév

die Geschützbedienung [der Geschützbedienung; die Geschützbedienungen] Substantiv

a löveg kezelőlegénységekifejezés

lövegkezelőkfőnév

lövegkiszolgálásfőnév

die Geschützbettung Substantiv

lövegtalpazatfőnév

lövegágyazatfőnév

ágyútalpazatfőnév

der Geschützdonner [des Geschützdonners; —] Substantiv
[ɡəˈʃʏt͡sˌdɔnɐ]

ágyúdörgésfőnév

das Geschützfeuer [des Geschützfeuers; die Geschützfeuer] Substantiv
[ɡəˈʃʏt͡sˌfɔɪ̯ɐ]

ágyútűz◼◼◼főnév

ágyúzás◼◼◻főnév

lövésfőnév

das Geschützrohr [des Geschützrohr(e)s; die Geschützrohre] Substantiv

puskacsőfőnév

der Geschützstand Substantiv

lövegállásfőnév

geschützt [geschützter; am geschütztesten] Adjektiv
[ɡəˈʃʏt͡st]

védett◼◼◼melléknév

schützen, sich [schützte; hat geschützt] (gegen mit Akkusativ) Verb

védi magát◼◼◼kifejezés

védekezik◼◼◼ige

schützen (vor) [schützte; hat geschützt] (gegen mit Akkusativ) Verb
[ˈʃʏt͡sn̩]

véd◼◼◼igeHogy védjem magam? = Wie schütze ich mich?

óv◼◼◻igeIsten óvjon! = Gott schütze dich!

védelmez◼◼◻ige

oltalmaz vmitőlkifejezés

geschützte Arten

védett faj◼◼◼

geschützte Landschaft

védett táj◼◼◼

geschützter Sex

biztonságos szex◼◼◼

der Geschützturm [des Geschützturm(e)s; die Geschütztürme] Substantiv
[ɡəˈʃʏt͡sˌtʊʁm]

lövegtorony◼◼◼főnév

Geschützwesen

tüzérség

ungeschützt [ungeschützter; am ungeschütztesten] Adjektiv
[ˈʊnɡəˌʃʏt͡st]

védtelen◼◼◼melléknév

explosionsgeschützt

robbanásbiztos◼◼◼

das Flachfeuergeschütz Substantiv

lapos röppályájú lövegfőnév

páncéltörő ágyúkifejezés

das Flakgeschütz [des Flakgeschützes; die Flakgeschütze] Substantiv
[ˈflakɡəˌʃʏt͡s]

légvédelmi lövegkifejezés

ágyúfőnév

ges. gesch. (gesetzlich geschützt) (Abk.)

törv. véd. (törvényesen védve/védett) (röv.)

luftgeschützt

léghuzatmentes

das Schnellfeuergeschütz Substantiv

gyorsan tüzelő fegyverkifejezés

schreibgeschützt

írásvédett◼◼◼

nem írható

das Sturmgeschütz [des Sturmgeschützes; die Sturmgeschütze] Substantiv
[ˈʃtʊʁmɡəˌʃʏt͡s]

támadófegyverfőnév

das Turmgeschütz Substantiv

toronyágyúfőnév

vorschützen [schützte vor; hat vorgeschützt] Verb
[ˈfoːɐ̯ˌʃʏt͡sn̩]

ürügyként használkifejezés

12