słownik Niemiecko-Węgierski »
fressen w języku węgierskim
| Niemiecki | Węgierski |
|---|---|
| festfressen [fraß sich fest; hat sich festgefressen] Verb | berágódikige |
| fleichfressende | |
| fleischfressend [ˈflaɪ̯ʃˌfʁɛsn̩t] | húsevő◼◼◼ |
| Fleischfressende Pflanzen | |
| gefressen [ɡəˈfʁɛsn̩] | |
| hineinfressen [fraß hinein; hat hineingefressen] Verb | bezabálige |
| insektenfressend [ɪnˈzɛktn̩ˌfʁɛsn̩t] | rovarirtó◼◼◼ |
| kahlfressen Verb | csupaszra rág◼◼◼kifejezés |
| menschenfressend | emberevő◼◼◼John ültetett egy emberevő virágot a kertjébe. = John hat in seinen Garten eine menschenfressende Blume gepflanzt. |
| mottenzerfressen Adjektiv [ˈmɔtn̩t͡sɛɐ̯ˌfʁɛsn̩] | molyrágta◼◼◼melléknév |
| pflanzenfressend [ˈp͡flant͡sn̩ˌfʁɛsn̩t] | |
| überfressen [überfraß sich; hat sich überfressen] Verb [yːbɐˈfʁɛsn̩] | túlzabálige |
| vollfressen [fraß sich voll; hat sich vollgefressen] Verb | telezabálige |
| verfressen [verfraß; hat verfressen] Verb [fɛɐ̯ˈfʁɛsn̩] | felzabál◼◼◼ige be-zabálige feleszikige megzabálige telezabálja magátkifejezés |
| die Verfressenheit [der Verfressenheit; —] Substantiv | hájasságfőnév nagybélűségfőnév nagyétkűségfőnév |
| vollfressend Adjektiv | falánkmelléknév |
| wegfressen [fraß weg; hat weggefressen] Verb [ˈvɛkˌfʁɛsn̩] | elzabálige kimarige szétrágige |
| zerfressen [zerfraß; hat zerfressen] Verb [t͡sɛɐ̯ˈfʁɛsn̩] | szétrág◼◼◼ige szétmar◼◼◼ige erodálige |
