| Latin | Hungarian |
|---|
legio [legionis] (3rd) F
noun | ezredfőnév hadosztály (Romulus idejében az egész haderő 3000 gyalogos- és 300 lovasból,. Servius Tullius óta 4200 emberből állott. Ez a szám később 6000-re emelkedett s minden egyes légió feloszlott 10 cohors-ra)főnév légió (ókori római hadsereg legnagyobb egysége)főnév római légió (Romulus idejében az egész haderő 3000 gyalogos- és 300 lovasból,. Servius Tullius óta 4200 emberből állott. Ez a szám később 6000-re emelkedett s minden egyes légió feloszlott 10 cohors-ra)főnév újkori, önkéntesekből álló kisebb csapattestfőnév |
| legio Alaudarum | pacsirtás légió (Caesar gallus légiója - sisakjukon pacsirtatoll-forgó volt) |
| legio vacillans | megbízhatatlan légió |
| legionarius [legionaria, legionarium] adjective | idegenlégiósmelléknév kötelékesmelléknév legmagasabb csapategység katonájamelléknév légióbelimelléknév légiósmelléknév légiós katonamelléknév |
| legionarii [~orum] M | légióbeli katonák légiócsapatok |
| legionem constituo | légiót állít fel |
| legiones conficio | légiókat állít fel |
| legiones curo | a légiókat vezérli |
| legiones missas facit | a légiókat a szolgálatból elbocsátja |
| legiones re sua tueor | sajátjából tartja el a légiókat |
| legiones singulas posuit Brundisi, Tarenti, Siponti | egy-egy légiót helyezett el Brundisiumban, Tarentumban és Sipontumban |
| legionum alumnus | a légiók fia aki a táborban nőtt fel |
| alumnus legionum | a táborban nevelkedett |
| C.Pr.S.C.M (cum privilegio sacrae caesareae maiestatis) | őfelsége a szent császár előjogával |
| CP.C.M. (cum privilegio caesareae maiestatis) | a császár őfelsége kiváltságával |
| decimae legioni a Caesare indulgebatur | Caesar kedvezni szokott a tizedik légiónak |
| duas legiones ad tumulum capiendum misit | két légiót küldött a domb elfoglalására |
| ducit legiones ad hostem | a légiókat az ellenség ellen vezeti |
| elegi [~orum] M Gr | elégiák |
leg. (legio) noun
abb. F | légiófőnév |
| praefectus legionis | egy légió lovagrendű parancsnoka |
| praefectus legionis noun | alvezér (senator, provinciák közigazgatási ügyek intézője, császárok idején, provinciák helytartója)főnév |
| praefectus legionis agens vice legati | egy légió parancsnoka |
| que de legionibus scribis, ea vera sunt | amiket a légiókról írsz, igazak |
| veritus ne noctu ex oppido fugerunt, duas legiones in armis excubare iussit | attól félve, hogy éjjel elmenekülnek a városból, két légiót fegyveresen éjszakai őrségre rendelt |
