Latin | Hungarian |
---|---|
insipiens [(gen.), insipientis] adjective | balgamelléknév balgatagmelléknév botormelléknév dőremelléknév nem bölcsmelléknév oktalanmelléknév értetlenmelléknév |
attendit sapiens, quid quomodo quando loquatur, profert insipiens subito quidquid meditatur | a bölcs meggondolja, mit, hogyan, mikor mondjon, - az oktalan rögtön kimondja, amit gondol |
dixit insipiens in corde suo: non est Deus! |