Latin | Hungarian |
---|---|
impetus [impetus] (4th) M noun | gyors elhatározásfőnév heves vágyfőnév hevességfőnév kívánságfőnév lelkesedésfőnév lendületfőnév megrohanásfőnév rohamfőnév szenvedélyességfőnév szeszélyfőnév szárnyalásfőnév támadásfőnév |
impetus belli | |
impetus offensionis | |
diutus cum sustinere nostrorum impetus non possent, Helvetii se in montem receperunt | mivel a mieink támadását tovább már nem bírták feltartóztatni, a helvétek visszavonultak egy hegyre |